Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-12

Sí' XII. ülés 1861. april 26-kán. azok, kik megfutamodtak, sértve érezték volna magukat, panaszszal járultak volna ide. Miután azonban nem nyújtatott be panasz, innen az következik, hogy Balogh János úr megválasztatásában ök is megnyugosznak. Következéskép nem marad egyéb nehézség hátra, mint az — mire az osztály az egész súlyt fektetni látszik, — hogy a választási elnök a szavazás folytatására — a mint mondja — „fenyegetés által" kény sz er itt etett. Azt látom, hogy itt ha volt is fenyegetés, ez a jegyzőkönyv tartalma szerint igazságos volt. Mert azt mondja a jegyzőkönyv, hogy az egyik rész elment, s az elnök nem folytatta a szavazást. Ekkor kénytelen volt azon rész, mely még jelen vala, öt fenyegetni, hogy kötelességének megfeleljen, s a szavazást folytassa. — Ennél fogva ismétlem vélekedésemet, hogy Balogh János választása iránt a vizsgálatnak nem látom helyét, hanem a nevezett képviselőt igazolandónak vélem. Justh József: Ha győzödésünkre hat is a történtek positiv tudomása, mindazáltal nem volt helyén az itt fölemlítetteket fölhozni, előttünk, kik nem mint tanuk, hanem mint birák vagyunk jelen. Méltóztassék a tisztelt ház az egész jegyzőkönyv szövegét komolyan megbírálni, s azonnal ki fog tetszeni abból, hogy abban teljeséggel semmi logica sincs. (Helyes!) Azt mondja ugyan is a jegyzőkönyv, hogy vérengzés volt s nem lehetett a szavazást folytatni. De hisz ez a jegyzőkönyv szerint sem áll, mert abban tovább az mondatik, hogy : „a csend és rend helyreállván

u ; itt azt hinné az ember, hogy a jegyzőkönyv azon logicai következtetést vonja ama tétel után, miszerint folytattatott a szavazás ; de nem ezt mondja, hanem : „Jcényszerítteténk a szavazási'; folytatni". Mily kényszer lehetett ott ? Ha kényszeríttetett volna physicai erővel az elnök a szavazás folytatására, bizonyára nem adta volna ki ama követnek a jegyzökönyvet. Itt pedig tisztán áll, hogy nem azon napon adta át azt, hanem csak 5 nap múlva. Nem mondhatta volna-e ekkor az elnök határozottan : én a jegyzökönyvet ki nem adhatom, hisz kényszerítve voltam. A jegyzőkönyv világosan constatirozza, nem csak azt, hogy a választók többsége volt Balogh János mellett, — ki 30 esztendeig szolgált a megyénél, s igy minden megyei bajban részt vett, kit a nép ismer, kiben bizalma van, — mit magam is tapasztaltam, minthogy ott voltam 1848-ban főispán, — mondom: nem csak hogy a többség szólt mellette, hanem azt is, hogy egyes akarattal választatott meg. — A mondottaknál fogva nem tartom igazságosnak, hogy — miután panasz nincs, a jegyzőkönyv következtében buktattassék meg a nép választottja, - és így őt igazolandónak tartom. Vajai Károly : Az osztály véleményének igazolására kötelességemnek tartom elmondani azon nézpontokat, melyekből az osztály, midőn e véleményt nyilvánítá, kiindult. Tudta az osztály hogy panasz nincs beadva, de azt is látta, hogy maga ajegyzőkönyv óriási panasz, mert az osztály abban három törvényszegést látott. Először : hogy a szavazás félbeszakíttatott, és pedig ez ajegyzőkönyv azon positiv kimondása által indokoltatik, mely szerint a közbe jött zavarok miatt a szavazást folytatni nem lehetett. Másodszor : ugyancsak látta az osztály azt is, bog}^ 200 és néhány oly egyén szavazott, kiknek erre joguk nem volt. Ezt a jegyzőkönyv megint positiv kimondja. Ez a második törvényszegés. A harmadik törvényszegést pedig abban látta az osztály, hogy számtalan ember, a ki szavazni akart, nagyobb vérengzéstől tartván, elszaladt, s ennek következtében több jogosított szavazó nem szavazhatott. Ennélfogva az osztály teendője vagy az lett volna, hogy egyszerűen igazolja Balogh Jánost, vagy pedig hogy a választást megsemmisítse. A vizsgálatot ugyanis nem látta szükségesnek, nem levén oly tény vagy körülmény,melyet vizsgálni kellene. Mert be van igazolva a szavazás megszakítása, be van továbbá bizonyítva, hogy |többen szavaztak, kiknek nem lett volna joguk ; szintúgy be van bizonyítva az is, hogy a szavazásból többen kizárattak. Már most ha a tisztelt ház e jegyzőkönyvre azt mondja ki, hogy ez logicátlan jegyzőkönyv levén, bizonyító erővel nem bir, s hogy Balogh János követ igazolandó : akkor nem tudom vájjon elég lesz-e téve a törvénynek. — A vizsgálatnak sem helye, sem szüksége,mert mindenbe van bivonyitva. Azt, hogy a jegyzőkönyvben nincs logica, nem ismerem el. Mert az mondatik ugyan, miszerint ellentétben áll egymással, hogy verekedés volt, és hogy a szavazás mégis folytattatott. De ez indokolva van azáltal, hogy — a verekedés miatt a választók nagyrésze megszaladván, — az ott maradtak magok közt csaknem verekedhettek, s igy a csend természetesen helyre állott. A „291 szavazó" vörös ir-ónnal van aláhúzva a jegyzőkönyvben. E körülmény azt mutatja, hogy ama szavazók fel voltak véve apriori, tehát a törvénytelenség már a priori is megtörtént ; — s igy pártolom az osztály véleményét. Buzna Lajos: Ha ezen esetben magánúton szerzett tudomással akarnék fellépni, el kellene sorolnom azt, hogy a kisebbség pártja mesterkedésekkel idézte elő a zavargást, és verekedést avégre, hogy ez által elpalástolhassa a kisebbséget, és meghiúsíthassa a szavazás félbeszakítása által a választás eredményét. Es épen ezen szempontból már előre ugyanazon kisebbség arra építette a maga reményét, hogy miután a törvény azt mondja, hogy a szavazás félbeszakítás nélkül folytattassék , ha ezen zavargás által félbeszakítást idézne elő, akkor a színleges megfutamlás következtében a választás sikere meghiusittatnék, következőleg érvénytelenné tétetnék. Ez azon indok, mely az osztály véleményében erős súlylyal bírónak tekintetik, és én azt némileg taglalni kívánom. Igaz ugyan, hogy a törvényben bennfoglaltatik, miszerint félbeszakítás nélkül folytattassék a sza-