Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-12

XII. ülés 1861. april. 26-kán. 59 lyozás útjáni szavazást. Nem akarván nézeteimet a tisztelt házra erőszakolni, és ha minden esetre szavazni kivannak, szívesen alárendelem e tekintetben nézeteimet, és nem fogom ellenezni a szavazást; de ha szavazni méltóztatnak, akkor figyelmeztetem a házat arra, hogy az eddigi szokás szerint ily kérdésekben mindenkor titkosan szavaztunk. így történt Simonyi Simon képviselőre nézve is a szavazás: máskép szavazni tehát a fönnforgó tárgyban sem lehet. Bátor volnék tehát a képviselő házat arra felszólitni, hogy a mennyiben csakugyan az igazolások a 13. §. szerint teendők, miután kétség a többség iránt nem volt, határozatul mondassák ki továbbá az is, hogy a vizsgálat a többség által elrendeltetett, s e tekintetben szavazásnak helye nincs. (Fölkiáltások: helyes!) Tisza László: Azon esetre, hogy ha eldöntetett volna a kérdés, ugy nem szólanék hozzá, de a mint látom nem egyezik az egész ház bele ; elmondom tehát én is igénytelen véleményemet. Megvallom, hogy mindig valahányszor törvényre vonatkozom és annak egyik pontját idézni akarom , feltekintek a czimre mely fölébe van irva, és csak akkor alkalmazom egyik vagy másik esetre ha alkalmazhatónak látom. Itt azon eset nincs, mert itt tisztán ki van mondva, hogy az igazolásra nézve mindig az első szakasz 13-ik pontja alkalmazandó. Ugyan is , az első szakasz czime ez: „A ház ideiglenes alakulásáról." — Az igazolásra az „ideiglenes" szó nem vétethetik; a ház ideiglenesen nem igazol, kit egyszer igazol, az mindenkorra van igazolva. A Ill-dik szakasz czime pedig: „A tanácskozási rendről"; mi itt nem tanácskozunk, hanem bíráskodunk, azért tökéletesen helytelennek találom a Ill-dik szakaszbeli 63. §. alkalmazását, s kívánom a 13-ik §. alkalmazását, miután abban az áll, hogy a golyózás általi szavazás csak azon esetre alkalmazható, ha az elnökség a többséget ki nem vehette; a jelen esetben pedig a többséget az elnök tisztán kivehette, tehát se golyózásnak se személyes szavazásnak nincs helye. Ilimfalvy Pál: A vitatkozást nem akarván továbbra nyújtani, mint a 20 aláíró egyike visszaveszem a nyilt szavazás iránti kívánságomat. (Kubinyi Ödön hasonlókép lemond.) Ürményi József: Én azt tartom, tisztelt ház, hogy azok közöl, kik ezen kérelmet aláirtak, kiknek egyike lenni én szerencsés voltam alkalmasint mindegyik tudta azon törvényhozási és törvénykezési hivataloskodási átalános a-b-c-t, hogy a fejezet czimét meg kell olvasni, mielőtt az ember aczikkekre hivatkoznék s ugy hiszem, hogy ebben ujat nem hallottunk előttem szóló követtársunktól. Megolvastuk mi is azt, és csak azért irtuk alá a kérelmet, mert azt hittük, hogy azon Ill-dik szakasznak 63-ik §-a ha nem egyeznék is meg az I-ső szakasz 13.§-val, de ezt nem zárja ki, és miután az I-ső szakaszban nem mondatik, hogy egyedül ez azon mód, melylyel ily esetben voksolni kell, azt hittük, én legalább azt hittem, hogy azon módokon fölül, ha a ház bizonyos okoknál fogva, — melyek ha meg nem nevezem is átalánosan megértet nek — kívánja valaki a névszerinti szavazást, ez azon módok után is megfér még. — Ha azonban a tisztelt ház máskép vélekedik, én a többség véleményének hódolok. Elnök : Most kénytelen vagyok még azt is fölemliteni, hogy miután Hunfalvy Pál és Kubinyi Ödön urak a 20 aláiró sorából kiléptek, ezen kérelem többé nem is volna a vitatkozás tárgya, és igy megállhat az elnöki kijelentés. Madarász József: Bocsásson meg a tisztelt ház, hogy én a ház tisztelt elnöke kijelentése folytán azt a mit tenni akartam ezennel nyilvánítsam, hogy t. i. én a huszadik tag kilépése után helyette nevemet a nyilvános szavazást kérők sorába ezennel beiktatom. Megmondom okaimat miért (Csak I8-an vannak) ; ha 19 en lennénk akkor határozzon a ház. Osztozom az előttem szóló nézetében. Vannak esetek , a midőn nem szükség, nem kell i

ndokolni azon 20 képviselőnek azt, a mit a 63-ik czikk megenged, t. i. hogy miért kívánja a nyilvános szavazást; és épen azon kötelességnél fogva, melyet eddig a két pártszinezet egymás ellenében ön képviseltei, és a haza irányában akar kifejezni, óhajtom a nyilvános szavazást; és minthogy a 13-ik pont alkalmazása egyedül csak azon esetben feltételezhető, ha a többség nyilvánítása ki nem vehető, de ugy hiszem minden más meg nem nevezett okok nélkül is szabad a világos többség ellenére nyilvános szavazást kérni; tehát a nyilvános szavazás megrendelését kérem. Bárczay Albert: Mélt

óztassanak megbocsátani hogy ha ezen szavazási kérdéstől eltérve : vájjon a 13-ik vagy 63-ik §. szerint szavazzunk-e vagy nem, — néhány őszinte szót vagyok bátor a ház elé intézni. Meg vagyunk arról győződve, hogy tisztelt elnökünk az elnökséget oly dicsőén vitte eddig, hogy annak ellenében nem lehet kifogás, és nem is volt; ö miután a jelen kérdésben a többséget oly bizonyosnak lenni látta, hogy a 3-ik kísérletet t. i. a golyózást szükség fölöttinek tartotta, és a második felállásból a többséget tisztán kivette, nekünk kötelességünk az elnöki nyilatkozatot fönntartani. (Zaj.) Ha valakinek az ellen kétsége volna, az bocsásson meg ha azt mondom, hogy az, mintegy az elnöki hivatalba való beavatkozást és az elnökség iránti bizalmatlanságot mutat (Felkiáltások: ez nem áll!). A fennforgó szavazási kérdést illetőleg tehát az a nézetem, hogy ezen kérdés a 13-ik §.-ra tartozik mert ez nem uj tárgy, hanem igazolási ügy és így véleményem szerint mint ilyen tanácskozás tárgja nem lehetvén a 63-ik §. szerint nem is ítélhető el. Bónis Sámuel: Nem osztom az előttem szóló véleményét. A 63-ik §. értelmében a kisebbségnek is van joga nyilvános szavazatot kérni, s ezen §. nem arra való hogy constatiroztassék, vájjon helyesen számitattak-e össze a voksok, hanem arra való, hogy a nyilvánosságnak elégtétessék és megtudassék, ki hova szavazott; s épen azért óhajtom én — ki ellenvéleményben vagyok — azon érdemes 20 aláíróval, hogy történjék nyilvánosan a szavazás, mert mi bizonyosan nem akarjuk a visszaélést palástolni, simogatni akkor, midőn vizsgálat által akarjuk azokat kideríteni; ezt a haza előtt bátran kimerjük mondani. De most 15*