Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-12

58 XII. ülés 1861. april 26-kán. névszerinti felhívás mellett történik nyilvánosan a szavazás" röviden csak azt mondom: pátere legem, quam tuleris ipse 1 Elnök : Felvilágosítás végett kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy a tisztelt 20 képviselő ur épen oly névszerinti felszólítás mellett teendő szavazást kivan, minőt tisztelt képviselő társunk Bernáth Zsigmond ur is emiitett. Bezerédy képviselő urnák volt azon nézete, nem a húsz tagnak, hogy a szabályok szerint golyózás utján kellene a szavazásnak történni. Méltóztassanak tehát ezen szavazás módja iránt nyilatkozni. (Felkiáltások: Nyilvános szavazás legyen! (Zaj. Egy kivehető hang: A 63-dik czikk a tanácskozási rendről szól, most pedig az igazolásnál vagyunk!). Felolvastatik a névszerinti nyilvános szavazást kérő 20 képviselő neve. Zmertics Károly: Ha a háznak határozatáért minden képviselőt solidáris felelősség nem terhelne, akkor én, miután meggyőződésemet semmi esetre sem tagadhatom meg, a jelen tárgyhoz nem is szólottam volna. (Elnök közbeszólva: ha megengedi képviselő ur csupán a szavazás módjára tessék szólani.) A tárgyba nem ereszkedve tovább, — röviden kijelentem: valóságos örömmel fogadom el a nyilvános szavazást. Bezerédy László: Miután az észrevétel vagy indítvány általam tétetett, épen a szabályok értelménél fogva vagyok bátor fölszólalni, s igazolásomra eléterjeszteni, hogy méltóztassanak figyelemmel felolvasni a szakasz fölirását, mely így szól: „A ház ideiglenes alakulásáról és igazolásáról'! Az első szakasz tehát az igazolásnak módjáról és teendőiről értekezik. A második szakasz a ház alakulásáról szól s ebben elől említi a tanácskozás módját. Itt méltóztassanak megolvasni a 60-ik §-t, mely ezt mondja: „Ha a szavazásra feltett kérdés avagy inditvány több részből áll, szétosztását lehet kívánni". Tehát ez oly tárgyakra vonatkozik, hol valamely eldöntendő más kérdés felett kivannak tanácskozást. De azt mi egyedül az igazolásra vonatkozik nem lehet másként elintézni, mint a 13_ik §. szerint. — Részemrölnem akarok azok közé tartozni, kik a névszerinti nyilvános szavazástól idegenkednek; de a szabály lelkületét ugy veszem, miszerint az oda irányul, hogy azon némi kis tartózkodás, mely egyik képviselőben a másik személye iránt támadhatna, ezen golyózás által elmellőztessék; és ezt igen méltányosnak találom. Kérem tehát újra, hogy az elfogadott szabályoktól most se álljunk el, hanem a világos 13-ik §-hoz tartsuk magunkat. Szilágyi Virgil: Csak arra akarok észrevételt tenni, mit az ellőttem szóló nézetem szerint nem egészen helyesen mondott. AzI-ső szakasz a ház ideiglenes alakulása és igazolásról szól. Szól annyiban, a menynyiben a háznak alakulhatása szükségessé teszi 226 tagnak igazolását, és egyenesen erre vonatkozik a 13-ik pont; de milielyest egyszer a ház alakiilva van, azontúl többé más szavazást alkalmazni nem lehet, mint a tanácskozás rendjéről szóló 63. §. értelmében a nyilvános szavazást. Én ennél fogva azon nézethez csatlakozom, hogy a tanácskozás folyamában e szavazás az elnöki kijelentés után másként meg nem történhetik, mint azt a 63. §. kivánja. A titkos golyózás lítjáni szavazás pedig a ház ideiglenes alakulása közben csak akkor történik, mikor fölállásokból az elnök által a többség ki nem vehető. Kívánom a nyilvános szavazást. Csíky Sándor: Itt tudnivaló most, hogy a szavazatot kivánó 20 képviselő melyik pontjához kivan alkalmazkodni a szabályoknak? — Ha a 13-dik §. értelméhez akar ragaszkodni, akkor itt a golyózásnak nincs helye, azért, mert ugyanezen szabály elébb azt mondja, hogy a szavazás felállás útján történjék; itt a fölállás megtörténvén, a többség a vizsgálat mellett mondatott ki az elnök által. Ha tehát az elnökség kimondta a többség akaratát, ez többé nem tanácskozás tárgya. Ha pedig a 63. §. értelméhez ragaszkodik a 20 tag, mely a tanácskozás rendjéről beszél, akkor nem lehet kétség az iránt, hogy a szavazásnak nyilvánosan névszerinti felszólítás folytán kell történni. Én tehát óhajtom tudni, hogy a szabályok melyik pontja szerint akarják a szavazást? Bartal György: Pártolom Bezerédy László képviselő társam azon nézetét, hogy a szabályok 63-ik szakasza vagy is a nyilvános szavazás ez esetben nem alkalmazható. Ugy hiszem, hogy ezen szakasz mindenesetre a tárgyilagos tanácskozásra vonatkozik, annál inkább, mert a törvényhozónak tekintettel kellé lenni arra, hogy azon viszony fönntartassék, mely a képviselő és küldői között létezik és mivel utasítások többé nincsenek, oly morális kapocsról kellé gondoskodnia, mely a képviselő megválasztásának alapját, a bizodalmat szilárdítsa. Illő, hogy a küldök tudják a hazának kétes állapotát minden fontos kérdésben s végre is, hogy képviselőik mennyire támogatják azon nézeteket, melyek őket elválasztatásukra indították. Azt hiszem, hogy a fönnforgó kérdés, személyes kérdés levén, a fönnebbi tekintetek alá nem eshetik s nem látom az igazolásnak más módját a ház alakulása előtt és után ; mert erre nézve a szabályok különbséget nem tesznek; ennél fogva a 13. §. alkalmazását kívánom; de óhajtanám , hogy a kérvényező 20 tag, kik ezen 63-ik §-ra alapították véleményüket, a tényállást méltányolva s fölfogva azt, hogy itt a többség iránt kétség nem volt — mert szemeim után Ítélve, mondhatom, hogy az elnök ur kijelentését helyesnek találom — a szavazás sürgetésétől elállanának, mert ha a többség iránt kétség nincs, a 13. §. értelmében a golyózásnak sincsen helye; azért én ellene vagyok a kérvény tekintetbevételének. Elnök : Egész őszinteséggel kívánok a tisztelt ház előtt nyilatkozni. Nem lehet kétség abban , hogy fölállás által a többség a vizsgálat mellett nyilvánult (Felkiáltások: igaz!) én ezt ki is mondtam. Szavazás kívántatván, előadtam, hogy méltóztassanak az iránt nyilatkozni, kivármak-e szavazni vagy nem? Vélekedésem e tárgyban az, hogy ha a 13-ik §. tartandó meg, akkor további szavazásnak helye nem lehet, (Felkiáltások : ugy van!) mert a többség, mely a vizsgálat mellett nyilvánult, világos volt. A szabály azt rendeli, hogy kétség esetében a kísérlet ismételtessék: a jelen esetben ezt sem találtam szükségesnek, mert a többség iránt kétségem nem volt; s ha a többség ekkor sem volna világos, akkor rendeli a szabály a go-