Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-12

XII. ülés 1861. april 26-kán 57 vettetni; míg a másik vizsgálatot kivan rendelni. Ha nem is volna egyéb indok, már ez által is bizonyítva van, hogy a tárgy oly kétséges, és oly kevéssé van felvilágosítva, hogy itt egyebet tenni nem lehet, mint hogy vizsgálat rendeltessék el. Azon okmányt, melyet Ballagi Mór követ ur beadott, ugy tekintem, mintha az itt fel sem olvastatott volna, melyet én mint uj tényt figyelembe venni sem akarok, minthogy az magánúton került ide; és azt hiszem, hogy az, kinek érdekében van a követ ur ellen fellépni, az fogja tudni azon utakat, melyek által jogait védelmezhesse, s indokait előhozhassa. Én tehát ez trendében nem találván, különben pedig semmit sem látván bebizonyítva: szintén a vizsgálat mellett vagyok, és azt elrendeltetni kérem. (Zaj, szavazzunk!) Elnök : E szerint következik a kérdések feltevése. Négy különböző vélemény áll előttünk: először az osztálynak jelentése, mely azt véleményezi, hogy mindenek előtt némely hiányok, jelesül azon körülményre nézve, hogy a nem jogosítottak is szavaztak, pótoltassanak, és e részben a szavazatok jegyzéke és a választók összeírása mutattassák be. — A második vélemény volt, hogy a kérdésben levő képviselő ur igazoltassák, de ez ugy látszik, viszhangra nem igen talált. A harmadik nézet az, hogy a választás rendeltessék el. — A kérdések sorozatára vélekedésem az, hogy azon kérdés, vájjon igazolandó e képviselő ur, talán fel sem tehető (Helyes). Azon kérdést pedig, hogy vájjon az osztály jelentése keleteltessék-e vagy nem, a szabályok értelmében elsőnek vagyok kénytelen feltenni. Ez mellőztetvén, lenne a másik kérdés: hogy megsemmisittessék-e a választás, avagy vizsgálat rendeltessék el. Ha tehát a tisztelt ház ebben a sorozatban megnyugszik, a kérdéseknek ilymódon feltevése mellett, a szavazáshoz foghatunk. (Halljuk 1) Azon esetre , ha netalán az osztály véleménye fogadtatnék el, kénytelen vagyok még azt is megjegyezni, hogy akkor fennmarad még azon további kérdés, vájjon azon iratok által, melyek utólagosan Fráter által beadattak, meg van-e az osztály észrevétele oldva vagy sem , és hogy átalában ezen utón meg oldható-e vagy nem? Ezen megjegyzés után 1-ször is azon kérdést teszem: hogy azon képviselő urak, kik az osztály véleményét, azaz: hogy némely hiány pótoltassák, pártolják, méltóztassanak felállani (Senkisem áll fel). Az osztály véleménye tehát nem pártoltatik. — A második és fontos kérdés , mely iránt figyelmet kérek, lenne: megsemmisittessék-e a választás, vagy vizsgálat rendeltessék? (Szavazzunk). Méltóztassanak azok felállani, kik a választást megsemmisíttetni kívánják (Fölállás után). Nagyobb biztosság végett, megpróbálhatjuk a másik kísérletet is; méltóztassanak felállani azok, kik vizsgálatot kivannak. (Fölállás után.) A többség a mennyire kivehető volt, oda nyilatkozik, hogy vizsgálat rendeltessék el. — Kötelességem azonban kijelenteni, hogy épen most veszem a házszabályok 63. pontja értelmében számosabb képviselő ur által tett azon felszólítást, hogy névszerint történjék a szavazás. (Zaj.) Bezerédy László: Csak arra vagyok bátor a tisztelt házat figyelmeztetni, hogy a szabályokban világosan ki van fejezve, hogy azon esetben, midőn személyek felett történik a választás, mindig golyózással, nem pedig névszerinti felszólítással történjék a szavazás. És miután személyenkinti szavazás kívántatik, ugy hiszem, ez csak golyózás által történhetik. Elnök: Épen ez az, mire a tisztelt ház figyelmét magam is felhíni kívántam. A szabályok III-dik szakasza, mely a tanácskozási rendről szól, 63. czikkében, azt mondja: „20 tagnak írásban beadott kívánságára az elnöki kijelentés előtt és után is névszerinti felhivás mellett történik nyilvánosan a szavazás;" ellenben az I-ső szakasz, melyaház ideiglenes alakulásáról és igazolásáról szól, a 13-ik pontjában azt mondja: ,,A választás érvénye felett szavazásra kerülvén a sor, az elnök felszólítására először felállanak azok, kik az osztály előadó jelentése mellett vannak, utána pedig azok , kik ellene vannak. Kétség esetében a kisérlet ismételtetik. Ha a többség ekkor sem volna világos, a már igazolt tagok névsor szerint felszólittatnak s golyózás utján történik a szavazás." Bárczay Albert: Véleményem szerint, a mennyiben szemeim nem csalnak, a többség talán felállásból is kivehető (Zaj, — több oldalról: ezen túl vagyunk, — szavazzunk !). Elnök: Ha tehát szavazás sürgettetik, talán golyózás utján, titkosan, kellene névszerinti felszólítás szerint szavaznunk és igy tehát mindjárt hozzá is foghatunk. (Előhozatott a golyózó szekrény.) Kállay Ódon: Az igazolási ügyben a ház szabálya nyilván mondja, hogy kétségeseiében golyózással kell történni a szavazásnak ; de miután a kisebbség okát nem tudom felfogni, hogy a jel-n felállás általi szavazatban miért nem nyugodott meg s húszan aláírva követelik a szavazást, nézetem szerint az csak a 63. §. értelmében történhetik meg. Mert ha a golyózás általi szavazást 20 tagnak követelése nélkül is megrendelheti az elnökség, azt tartom, hogy akkor, midőn 20 tag jogával él, nem tagadtathatik meg tőlük azon jog, hogy a 63. §. értelmében nyíltan történjék a szavazás. Vagy el kell tehát fogadni a 13-dik pont alatti szabály értelmét és az elnöki kijelentés szerint golyózással szavazni, vagy ha a felállás általi szavazást a többség ellenében a kisebbség el nem fogadja, akkor nyílt szavazásnak kell történni. Bernáth Zsigmond: Nem akarom a ház figyelmét hosszasan fárasztani. Ha az előttem szóló Kállay Ödön képviselő indítványa elfogadtatik, elállók a szólástól. (Némelyek szólni kivannak) Megmondtam, hogy csak akkor állok el beszédemtől, hogyha a névszerinti szavazásra reá megyünk, amint a 63-ik pont mondja, melyre 20 érdemes tag hivatkozott. Ha ezen 20 tag a 63-ikpont szerint követeli jogát t. i. ha szavazásra megyünk, akkor tartozik ugyanazon 20 tag a 63-ik pontnak nemcsak első szavait, hanem utolsó zárszavait is véghez vinni, mely igy hangzik: „Húsz tagnak írásban beadott kívánságára az elnöki kijelentés előtt és után is, Képv. hiz. napi. J. k. 15