Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-10

X. ülés 1861. april 24-kén 4T az elnök pedig bár kérdezi: akarjátok-e a voksolást? és mégsem bocsátja a választást voksolásra; és mikor botokkal verik szét a voksolást sürgető embereket; midőn egypár száz közöl, kik szétveretnek, egynehány rendesen oda szokott simulni a győzedelmesekhez (Zaj.) — esedezem alázatosan, minthogy itt a hivatalo­san működök hitök s a törvény ellenére mint párt emberei jelvénj-ekkel jelentek meg és ott a verekedés után is működtek akkor, midőn a panaszlók már elmentek, — nem látom a majoritást át; mert tudom, hogy szokott az lenni, ha megrémittetik a nép. 800 ember volt Gábriel képviselő ur ellen, ennélfogva szükséges, hogy a választás megvizsgáltassák S Gróf Csáky Tivadar: Tisztelt ház! Azt hiszem, hogy azon körülmény által, miszerint a választás elleni óvás csak akkor történt, mikor Gábriel képviselő urnák már 800 szavazata volt, — bebizonyult az, hogy a szavazás minden akadály nélkül be is végeztetett volna és kétségkívül Gábriel nyerte volna atöbb­séget. De én még azt is szükségesnek tartom e választásnál megjegyezni, hogy a benyújtott panaszban indokolva nem látom azt, hogy az itt kérdésben levő képviselő pártja kényszer vagy verekedés által aka­dályozta volna ellenfelét a szavazásban, és ha a választás kezdetekor történt is valami összeütközés, kitet­szik a jegyzőkönyvből, hogy az ingerültség lecsillapodott s rövid idő múlva az elnök Lacsny Vincze pártját fölszólította, hogy vegyen részt a szavazásban. Hogy az ellenfél részéről nem voltak emberek, kik átvették volna a szavazatot, ez azért történt, mert a párt maga azt tenni nem akarta. Még a panasznak némely ki tételeire is lehetne észrevételt mondani. Egyátalában bebizonyítva nincs, hogy szavaztak volna olyanok is^ kik szavazási joggal nem bírtak; miután az elnök a választók névsora szerint hívta föl a szavazatképes­séggel bírókat. Nehéz tehát föltenni, hogy oly emberek is szavaztak volna, kik a választók névsorában nem foglaltattak s így választási joggal nem bírtak. Ha pedig egy választás alkalmával olyanok is, kiknek szavazati joguk nincs, egyik vagy másik párthoz csatlakoznak, ez azt gondolom, olyan dolog, mi mindenütt szokott történni, s a választás érvényességére befolyással nincsen. Hogy czigányokat s más eféle kitéte­leket használ a panasz, csodálom; nem tudom ugyanis, hogy a czigánynak vagy bárkinek is, ha választói képességgel bir, miért ne volna szavazata ? — A mi pedig a szolgabírót s más megyei tisztviselőket illeti, kikről állíttatik, hogy a választás helyére Gábriel-féle jelvényekkel mentek, azt hiszem, a választási hely színén alkalmasint mint választók voltak jelen, nem pedig mint tisztviselők; ennek megítélése egyébiránt az elnök és a szavazatszedő bizottmány köréhez tartozik. Ha ezek is mint szavazók egyik vagy másik képviselőjelöltre adják szavazatukat, ez jogukban áll, azért panaszt emelni ellenük nem lehet. — Mi a pandúrok s csendbiztosok beavatkozását illeti: tudjuk, hogy az, ki verekedésre okot nyújt, nem sze­reti azt bevallani, hanem panaszkodik a másik fél ellen. Hogy pedig egy magyar pandúr a verekedésköz­beni eljárásnál káromkodik, e fölött úgy hiszem senki sem fog csodálkozni. — Mindezeknélfogva az itt föl­hozottak, habár szépen vannak is fölhozva, még sem szolgáltatnak elegendő okot arra, hogy a választás igazoltnak ne tekintessék : ugyanezért Gábriel képviselő urat igazoltnak kérem tekintetni. (Helyes!) Bárczay Albert: Kénytelen vagyok Besze képviselő társamnak azon ellenmondására, miszerint 800-an folyamodtak, azt megjegyezni, hogy csak 20-an folyamodtak; s előttem szóló b. Luzsénszky Pál kép­viselő ur jól fejtette ki, hogy az elégedetlen kisebbség folyamodott a nagy többség ellen, és pedig oly nagy többség ellen; hol 1600 és néhány választó volt összeirva, s noha mind nem jelentek meg, mégis a mintegy 1400 megjelentek közöl is Gábriel István képviselő ur átalános többséget nyert. De ezeket bár miként tör­tént is a választás, mellőzve, ha a bennünket kötelező házszabályokból indulunk ki, miként ítélhetünk? A házszabályok 10. §-a ezt mondja: „Panaszt csak az illető választókerületi követjelöltek vagy választók s egyedül írásban tehetnek, s az csak úgy vétetik figyelembe, ha indokolva van. Már kérem tisztelt képvi­selőház, ily okadat a panaszban egy sincs: véleményem tehát oda megy ki, miszerint Gábriel képviselő ur választása igazolandó. (Szavazzunk!) Elnök: Kíván a tisztelt ház szavazni ? (Minden oldalról: igen!) Méltóztassanak tehát fölállani azok, kik az osztály véleményét pártolják. (A nagy többség föláll). Gábriel képviselő ur tehát igazoltnak tekin­tetik. (Helyes!) Ezzel az ülés d. u. 1 órakor feloszlott. 12*

Next

/
Thumbnails
Contents