Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-9

38 IX. ülés 18G1. april 23-kán. feljegyeztetnek, akár mikép történik is maga a szavazás az ezen törvény szerint érvényes. (Helyeslés.) Azért szólaltam fel tiszteit képviselőház, mivel itt elv-kérdés forog fenn, és nekünk minden olyantól, mi a törvényeknek a század szellemével nem egyező megszorítását foglalja magában óvakodnunk kell. így ezen választási rendszerre nézve is, óvakodnunk kell a törvénynek minden ily magyarázatától. Ükvözlöm gróf Dessewffy Emil tagtársunkat e téren, hogy az 1848-diki törvényeket annyira kívánja megtartani, (Tetszés) s ki ezen a téren nem megszorítást, hanem inkább a törvények kiterjesztését kívánja kimagyarázni ; s így én sem akarnám jövőre sem, hogy a titkos szavazás, ha különösen a nyilvánosságnak minden garantiája meg van, a század és ezen törvény szelleme ellenére kizárassék. (Tetszés.) Mihályi Gábor : En a jelen körülmények közt meg akarom különböztetni a törvényhozót a bírótól, én itt csak mint biró akarok szólani, mert a tény felett Ítélni kell ; mint bíró csak a törvény világos szavai mellett szólhatok nec praeter nec contra, hanem penes legem, óhajtanám, ha a tisztelt grófúr szíves lenne megmagyarázni, hogy ott, hol a törvény azt mondja, hogy a név bejegyzésével nyilvánosan történjék a szavazás, mikép lehet az titkos szavazás — jövőre nézve nem ellenzem a titkos szavazást ; de jelenben azt tartom, hogy miután a törvény világosan mondja, hogy a név bejegyzésével nyilvánosan történjék a szavazás, az titkosan nem történhetik. Szathmáry-Királyi Pál : Valamint kívánom, hogy ezen ház, egyes tagjainak szigorú birája legyen, ugy kívánom azt is, hogy itt ne legyen tágas kapu nyitva oly helytelen petitióknak, melyek némely képviselő társainkat bizonytalan időre mintegy pelengérre tegyék. Azt hiszem a jelen esetben sem egyik, sem másik ok nincs. Nincs az első azért, mert épen nem sül ki, hogy képviselő társunk oly módokat használt volna fel ; nincs a másik azért, mert semmi petitio sem adatott be, a jegyzőkönyv rendén van, a szavazás is rendesen történt, mind két részről. Itt a legfőbb kérdés a szavazás kérdése volt. Tudjuk, hogy magában e házban is voltak és vannak eltérő nézetek a törvény magyarázata iránt, annál inkább lehetnek pedig a megyékben ; én tehát az ily eltérő nézeteknél valamely törvénytelenséget annál kevésbbé látok, mert a jelen esetben a képviselő túlságos többséggel választatott meg. Ezeknél fogva én a választást igazoltnak kívánom vétetni. Gr. Ráday Gádeon : Miután kétségtelen, hogy a képviselő választása a legjobb hiszemben történt, és a törvény mai napon történt magyarázatának retroaetív erőt tulajdonítani nem lehet : én a választott képviselőt igazoltnak tartom. Hanem előttem szóló Mihályi Gábor képviselőnek felelettel tartozom, a ki azt mondta, hogy eláll nézetétől ha neki megmutattatik, miszerint akkor, midőn a törvényben az vanirva : „a szavazó nevének a küldöttség általi följegyzése s valamint a szavazatok összeszámítása is nyi Iván történik" — a szavazás titkos is lehet. Ha jól fogtam fel a törvényt, abban csak az foglaltatik, hogy ha szavazni akarok nevemet fel kell írni a végett, hogy a választmány megtudhassa váljon competens szavazó vagyok-e, de azt nem kell felírnom nyilvánosan, hogy kire, például Mihályi Gáborra vagy Nyáry Pálra szavazok. Itt az idézett §. szerint tehát egyedül csak a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzése és a szavazatok összeszámítása történik nyilvánosan ; s így semmikép sem lehet állítni, hogy a titkos szavazás nem volna törvényes, sőt szerintem igen is törvényes és üdvös, mert a korteskedéseknek elejét veszi. Mindezeknél fogva Kozma Imre urat igazoltnak kívánom tekintetni. (Helyes.) Klauzál Gábor : Azon kérdésre nézve, hogy igazoltnak tekintsük-e a mostani kérdésben forgó választást, azt tartom, alig lehet a történt felvilágosítások után más véleményt mondani, mithogy azt mindenesetre igazoltnak kell tekintenünk, s én csak azért szólalok fel, mert ezen kérdés nem esak most adja magát elő, hanem elő fogja magát adni talán később is. Részemről a szentesitett törvényből annak, mit gróf Dessewffy Emil mondott épen ellenkezőjét következtetem ; azt tartom ugyanis, hogy. abból nem az következik, miszerint a szavazás titkon nem történhetik, hanem az, hogy a titkos szavazásnak titkosan nem szabad történni ; mert mint gróf Teleky László helyesen magyarázta, és a mit a tisztelt elnök ur által előadott actákból, miért neki köszönettel tartozom — kitűnik, a dolog valódi állása az, hogy a karok és rendek 1848-ban azon nevezettel, nem akarták elzárni a titkos szavazást, de nem találtak oly kifejezést, mely tisztán fejezné ki, hogy a szavazás történhetik titkosan ós nyilvánosan is ; hanem a választásnak magának tökéletesen nyilvánosan kell történni. Az akkori főrendek által tett észrevétel épen ezen kétségre vonatkozik. Méltóztassanak most minden elfogultság nélkül venni a törvény szavait. Oly annyira világos ezen törvény, hogy azt részemről kétségbe vonni nem tudom. Mit mond ? azt mondja : hogy a szavazás a szavazó nevének a választmány általi feljegyzésével, nyilván történik. Minek kell tehát nyilvánosan történnie ? Annak, hogy mindenki följegyeztetik és megkérdeztetik, hogy ki a választó. — Ha a törvény azt akarná mondani, hogy titkosan nem szabad szavazni, akkor világosan kimondaná, hogy a választónak ki kell jelenteni, kit akar követül, mit a törvény nem csak nem mond, hanem azzal fejezi be az illető szakaszt; valamint a szavazatok összeszedése is nyilván törteink ; — mi annyit tesz, hogy nyilvánosan kell összeszámítani a választók neveit, — akár czédulára leírva titkosan, akár szóval nyilvánosan történik a szavazás.— Ki foghatná reá az 1848-diki törvényhozásra azt, hogy a képviselőket akarta egyedül nyilt szavazás által választatni, midőn ugyanazon törvény mindjárt ott, hol az elnök választásáról szól, ezen választást is nyilvánosan rendeli teendőnek, és egyenesen azt mondja, hogy magának a szavazásnak czédulával titkosan véghezvíve, nyilvánosan kell történnie. — Nagy különbség van a szavazás mikép történésére nézve. A törvényhozás t. i. azt kívánja, hogy a megyékben és városokban az illető bizottmányok előtt ne titkosan