Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-32
322 XXXH. ülés 1861. május 29-kén. Ezek az aljasságok ugyan csak azon érdemesekre voltak czélozva, kik már felszólamlottak — ha. nem uraim! érzékenyen hatottak ezek azon testületi karszellemre, mely a t. ház minden tagjainak kebelében él, és a mely ebben az aggkebelben sem fog magamnál elébb elhalni. Minthogy annyira tanulmányozzák tanácskozrnányaink lapjait, lehet, hogy igénytelen nyilatkozatunk szemök elébe kerül; —hogyhát olvashassák minő volt a magyar alkotmányosság becsületes politikája? és minő az osztrák minisztérium ferde politikája ? — e két ellentétet megkísértem párvonalozva rajzolni: és hogy annál szembeszökőbb legyen — itt ott a kebellázító tények halmazából markolt illustrátiókkal is fogok szolgálni. (Halljuk!) Kezdem tehát amúgy miniszteri tárczák sora szerint mindjárt a külügyi politikán. A magyar alkotmányosság külügyi politikája volt: minden államakkal őszinte barátságos — viszony eszközlése — minden nemzetekkel, — különösen a szomszédokkali — szellemi és anyagi nem korlátozott érintkezés, — más nemzetek belügyeibe nemavatkozás. Ilyen volt uraim! a magyar alkotmányosság külügyi becsületes politikája! Lássuk már most, minő az osztrák minisztérium külügyi politikája? Minden államokban berendezett titkos kémek tartása — útlevelek megtagadása , — külföldi beutazók, és befóldi hazaigyekezők letartóztatása, bebörtönözése, megmotoztatása. Activ — és passiv interventio. Ilyen uraim! az osztrák minisztérium' külügyi jwlitikája; — szolgálok hozzá illustrátiókkal. (Halljuk!) A külországokban tartott kémek illustratiójánál vérző szívvel felemlítem Gróf Teleky László kimultát, ki ennek következtében nyugodja ősei hamvai közt örök álmát! — nevezhetnék e ház tagjai közöl is tekintélyes egyént, ki hazautazásában ártatlan nejével úgy tartóztatott fel, mint csavargó bitang. Megmotoztattak, visszautasitattak idegenek is. Felmutatom az activ interventio illustrátiójára a dániai eleven példát, felmutatom a passiv interventio kísérleteit, a tepliczi és varsói legmagasabb találkozásokat. De menjünk tovább és lássuk minő volt például a magyar alkotmányosság hadügyi becsületes politikája : külmegtámadások elleni biztosság — mindenben éber — és közös feláldozássali honvédelem. Ilyen volt a magyar alkotmányosság egyszerű becsületes hadi politikája! Lássuk minő az osztrák minisztérium hadügy politikája: katona malom — ostromállapot — vérbíróság — örökös zsarolás — nemzetek lánczon tartása, — fegyveres adózsarolás. Ennek vannak azután kebellázitó ülustrátiói: illustrálja ezt ezen városnak szemétdombja, hol legyilkolt jobbjaink véres emléke van, — illustrálják e városban az egykori törvényhozó palota égbe meredező romjai — illustrálja a velenczei örökös megszállás —• de haladjunk a párhuzamozásban! Következnék a magyar alkotmányosság pénzügyi politikája, mely egyszerűen a legnagyobb költségkímélés legtisztább kezelés—'és az állam vagyonárnak fenntartása és jó értékű pénz forgalomba bocsájtása; ilyen volt a magyar alkotmányosság becsületes politikája. Most már következnék bemutatni és illustrálni az osztrák minisztérium pénzügyi politikáját, — ezt azonban képviselő \ -írsunk Lónyai Menyhért oly szakavatottan fejtette ki, és azt a számok dönthetlen logicájával — annyira bebizonyitotta, miként ennél nem képzelhető világosabb illustratio; óhajtottam volna ugyan, hogy a t. képviselő vihígosította volna fel az osztrák politikának azon financiális perfidiáját is, melylyel az úgynevezett önkéntes, de kényszerítve bezsarolt államkölcsönt kezelte; — és én a t. ház engedelmével felszólítom a képviselő urat, szíveskedjék pótolólag azt is napfényre hozni. (Derültség ) Lássuk továbbá a magyar alkotmányosság vallásügyi politikáját. — Ez volt minden vallásnak az állam irányábani autonómiája. Minden felekezet egymáshozi viszonyának jogegyenlősége. — A tanintézeteknek a haladó kor igényeihez okszerű rendezése — ilyen volt a magyar alkotmányosság vallásügyi becsületes politikája, melynek kezelője a rágalmazott b. Eötvös volt! (Éljen!) Lássuk hát minő az osztrák minisztérium vallásügyi politikája? A magyar király apostoli jogainak eltikkasztása, a magyar evangélikusok autonómiájának caesareo pápaivá átváltoztatása. Az alapítványok idegen czélokra elharácsolása, — tanintézeteinknek eltörpitése; — ilyen volt az osztrák minisztérium vallás politikája. Ezt pedig ugyan könnyű ám illustrálni. Ott van a Concordatum, — ott az evangelicusok ellen kibocsátott pátens — ott az oktatási Entwurf— ott volt a számtalan idegen tanár; és berekesztésül: Lássuk minő volt a magyar alkotmányosság igazságügyi becsületes politikája ? Középkori classicus törvényeinknek legújabb intézményeinkhez idomítása, folytatása. Az életből merített humán büntető törvények behozatala — válogatott független bíróságok, kellőleg biztosított kihallgattatás, és védelem, lehetőleg legolcsóbb és gyorsabb igazság szolgáltatás, — ilyen volt a magyar alkotmányosság igazságügyi politikája, és ezen becsületes politikának méltó kezelője volt Deák Ferencz! (Éljen!) Lássuk uraim az osztrák minisztérium ezzel homlokegyenest ellenkező igazságügyi ferde politikáját! Gyárilag készült sok ezer paragraphus halmaza, melyeknek foliantjairól csak az hibázik: „gedruekt in der patentirten Ministerial-Paragraphen-Fabrik zuWien" (Nagy derültség) s politikája volt a paragrapbusok rendeltetését— kivételes esetekben miniszteri kibocsájtványok által meghiúsító reserváta. Miniszteri kinevezéstől függő livererozott biróságok. (Derültség.) Az igazság kiszolgáltatásának, a társadalom ezen primitív kötef"