Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-6
18 VI. ülés 1861. april 19-kén. ség neveztessék ki? (Hangok: Igen!) Erre nézve egy uj ideiglenes országház épitése iránt van már egy bizottmány kinevezve , s hozzá lehetne tenni, hogy ezen , mint a ház bel-oeconomiáját illető tárgyban a két alelnök a hat jegyző úrral együtt intézkednék. (Helyes! Elfogadjuk !) — Már most a kilenez osztály jelentései következnek. Méltóztatnak most mindjárt ezekbe bele ereszkedni ? (Igen, mindjárt!) Tisza Kálmán: Tudjuk, vannak esetek, melyekben az illető osztályok maguk kimondották, hogy az illető képviselő mindenesetre verificálandó lesz, - s csak azért mert panasz volt ellene, nem vehetett részt a tanácskozásokban. Azt óhajtanám, hogy először is ezeken menjünk keresztül. (Sorban, sorban!) Elnök : Az osztályok jelentései most nincsenek itt az asztalon, de Révész Imre jegyző ur már lement, hogy elhozza azokat az irattárból. Ha egy kis béketűréssel méltóztatnak lenni, mindjárt elkezdjük a veriíicationalis munkálatot. (Jól van, helyes!) Addig, hogy tudva legyenek a kilenczes igazolóbizottmány tagjai, talán a jegyző ur méltóztatnék felszólítani az egyes osztályokat, hogy jelentenék ki, kik voltak az elnökök ? Csengery Imre jegyző: Az 1-ső osztály elnöke Palóczy László; a másodiké: Báró Eötvös Jósef; a 3-diké Gorove István; a 4-iké eddig Ghyczy Kálmán volt. (Több hang: Legyen már most Nyáry Pál!) Az 5-ik osztály elnöke: Kubinyi Ferencz; a 6-iké: Gróf Csáky László; a 7-iké Bernáth Zsigmond; a 8-ifeé gróf Dessewffy Emil; a 9-diké: báró Luzsénszky Pál. — Elnök: Nem tudom, hogy a negyedik osztály választása iránt mit méltóztatnak határozni ? (Több hang : Menjünk ki, válaszszunk uj elnököt! Atalános helyeslés.) A 4-ik osztály tagjai kimennek az uj elnök-megválasztása végett. A választás után: Elnök: A 4-ik osztály részéről az elnök-választás iránt jelentés fog tétetni. Dániel Pál (mint a 4-ik osztály előadója): Tisztelt ház ! Van szerencsém jelenteni, hogy a 4-ik osztály megürült elnökségére, miután azt Nyáry Pál képviselő ur sok foglalatosságai miatt elvállalni hajlandó nem volt, Somssich Pál ur választatott meg .(Éljen!) Elnök: Most már tehát ha tetszik a t. háznak, felvétethetnék az 1-sö Osztály jelentése. Palóczy László : Először a 9-ik osztály jelentése veendő fel, ennek pedig előadója: Bartal György. Bartal György az elnökséghez felmenve, olvassa a 9-ik osztály jelentését. Elsőben is pedig a Szüllö György képviselőt illető bizottmánjd véleményt, mely szerint ö kifogáson kívülinek nyilatkoztatik. (Közhelyeslés. —) Elnök: E szerint Szüllö György képviselő ur megbízó levele elfogadtatván , igazolt képviselőnek vétetik. (Közhelyeslés.) Olvastatik továbbá a Pap Mór jász-kun-madaras-kerületi képviselő megbízó levelére tett osztálybeli jelentés, mely szerint a nevezett képviselő igazolandónak véleményeztetik. (Közhelyesléssel vétetik.) Elnök: Ugy látom a báz egyhangúlag elfogadja a jelentést, s így Pap Mór képviselő is igazolva van. (Közhelyeslés). Olvastatik továbbá ugyan azon előadó által a Zsitvay József esztergám megyei táthi-kerületi képviselő igazolása iránti bizottmányi jelentés, mely szerint vizsgálat megrendelése véleményeztetik. — Kubinyi Ferencz: Én azt tartom, hogy a háznak erkölcsi kötelességében áll, kivált a jelen válságos időben magas hivatása és rendeltetésénél fogva, szigorún föllépni, a követválasztás alkalmával történő visszaélések ellen, és az igazolás ügyében jó példával előre menni. Könyes szemmel tekintünk vissza azon szomorú időre, midőn elvek fölötti vitatkozásainkban pártokra voltunk szakasztva; a veszekedések azon korszakára, midőn mint ellenség ellenséggel állottunk szemközt; midőn nem csak tisztviselők-, és követek választásakor, hanem még a tanácskozási termekben is, nyers erő használtatott fel valamely nevezetes kérdés leverésére. Ennek szomorú következése volt anyagi tekintetben is, mert sok család elszegényedett; sőt voltak esetek, hogy koldusbotra jutottak vesztegetéseik miatt; de legnagyobb veszteség volt erkölcsi tekintetben; mert a nemesség közöl számosan eladták szavazataikat, s voltak esetek, hogy valóságos kótyavetyét tartottak apártfőnökök a nemes községek szavazatai fölött, azokat portéka gyanánt adván el, s így erkölcstelenségre szolgáltattak alkalmat. Dicső példával ment elő egy mindnyájunktól tisztelt hazánkfia, ki 1843-ban visszautasította a megválasztatást; igaz ugyan, hogy ez nagy veszteség volt az országra s az országgyűlésre nézve egyaránt, mely az a fölötti fájdalmát ki is jelentette; de nyereség volt másrészről erkölcsi tekintetben; mert számosan követték példáját, melynek nagy hatása lőn ; mert meg voltak róva azok, kik nem iszonyodtak vesztegetés következtében követi pályára jutni. De azért nem volt elhárítva a veszély; kivált midőn az administratori rendszer behozatott. Ekkor a haladni nem akaró párt, kezet fogva az administratorokkal, némely püspökök- és káptalanokkal, ezreket és ezreket fecsérelt el korteskedésre (Zaj) ; minek az lett a következménye, hogy az ellenzéknek is, akarva nem akarva, hasonló módhoz kellett nyúlni. Az 1848-ki törvények lerombolták azon válaszfalat, mely a nemes és nem nemes között fennállott, és szilárd alapon megállapítván a választási jogot, — a vesztegetések megakadályoztattak. A nép felfogva hivatását, lelkesedve vett részt a választásokban, és 1848-dík évben alig volt eset, hogy itatás vagy vesztegetés következtében valakit a követségtől elutasítottak volna; — most midőn a nép másodszor lép ezen jogának gyakorlatába, leginkább azon pártvezéreknek tulajdonítandók a kihágások Jés visszaélések, kiknek pártja kisebbségben maradt; mert a nép átalában véve ildomosabban viselte magát
