Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-26

XXVI. ülés 1861. május 22-kén. 201 mindig Bécsből, idegen befolyások alatt fognak kormányozni. Én a felelős ministeriumot a municipalis rendszerrel összeférhetőnek hiszem; s óhajtom, mert e rendszerben is szabadságunk egyik garantiáját látom, és e téren, ha idején lenne, a vitát bárkivel elfogadnám. Ha a felelős minisztérium szükségességén valaha kételkedtem volna, alkalmam volt arról meggyőződni október 20-dika óta, sőt az országgyűlést megelőző napokban; mert oly zavar, minőben az ország október 20-dika óta sinlödik, főleg miután most az országgyűlésen kivül kivetett adót is katonai erővel hajtják be, s minőt itten april 2. és 6. közt látunk, csak ott lehetségeséből collegiumok kormányoznak, hol felelős ministerium nincs. Én tehát az 1848-iki III. törvényczikktől, mely egyébiránt is nem uj, hanem csak az 1790. X-dik törvényczikknek explanatiója, valamint ez a sanctio pragmaticának kifolyása, soha sem fogok elállani, s midőn e törvényczikkhez szorosan ragaszkodom, nincs szándékom e czikket bármiben csonkitani, s a pénz- s hadügyről lemondani, mert Magyarország önállásának biztositéka épen abban fekszik, — én tehát e fennforgó differentiák kiegyenlítését csak úgy óhajtom, ha az ország saját pénz- és hadügye felett rendelkezhetik (Közhelyeslés.), — nem fognék pedig,a hadügy-és pénzügyről lemondani — abstrahalva minden törvényes tekintetektől már azért sem, mert meg vagyok győződve, hogy mi Budapesten ez ügyeket jobban fogjuk kezelni, mint azon bécsi bureaucraták, kik a birodalom pénzügyét végpusztuláshoz vezették, s a kitűnő austriai sereget akként desorganisálták, hogy 1859-ben minden vitézsége daczára egy csatát a másik után veszté. Magyarország s a birodalom többi részei közt nem létezik semmi más jogi kapocs, mint a közös fejedelem személye, a personalis unió ; e viszonyt már azért sem szabad megváltoztatnunk, mert az örökös tartományok az 1815-ki szerződések szerint a német szövetséghez tartoznak, és bizonyos eventualitások esetére ismét Frankfurtba a német parlamentbe követeket fognak küldeni. De nem lehet e viszonyt megváltoztatni, s az által, hogy Magyarország a birodalmi tanácsban részt venne, a personalis unióból reális uniót alakitana-, — mert azon politika, mely a birodalmat az egység alapján szervezni akarta, impracticus politika, mely semmi sükerhez sem vezethet. Tekintsünk a múltra, mig az austriai birodalom, természetes dualisticus alapján szervezve volt, — az austriai birodalom minden hibás politikája daczára, mint elsőrangú hatalom szerepelt, serege imponált, hitele szilárd volt, a bécsi bankjegyei agioval circuláltak a külföldön; —ellenben, midőn a bécsi bureaucratia a birodalmat az egység alapján akarta szervezni, és ezen experimentumnál a despotismus minden eszközeihez nyúlni kénytelen volt, — a birodalom minden centrifugai tényezői fölébredtek, s a helyett hogy uj erő állíttatott volna elő,— a régi erő eltűnt — a birodalom tekintélye a külföldön szenvedett, a hitel ki lön merítve , a bécsi bank jegyei 50% veszteséggel circulálnak, — s annak daczára, hogy a direct és indirect adók évről évre emeltettek — a minél sem törvényeink, sem a méltányosság , sem nemzetgazdászati tekintetek figyelemre nem méltattak, — a statusadósságok óriási mértékben növekedtek , s a mi legjellemzőbb, hogy oly állam, mely tisztán hadi erőre akart támaszkodni, az első háború alkalmával akként megveretett, hogy egyik legszebb tartományáról lemondani kénytelen volt. — A dolgok ily helyzetében, az austriai birodalmat csak a tökéletes dualismus alapján lehet fönntartani és szervezni, — se tekintetben nem tesz semmi különbséget, hogy a Schmerling-iskola a birodalmat az egység alapján quasi alkotmányos formák közt szervezni akarja, — mi ezen alapot ép oly kevéssé fogjuk elfogadni, mint a Bach-féle absolutisticus alapot; mert a legújabb octroyrozott alkotmány ép oly kevéssé tiszteli Magyarország jogait, mint a Bach-féle szervezések. A bécsi kormánynak tehát, ha elég pénz s katonai ereje van, sükerülhet egy időre Magyarországon az absolutismust visszaállítani; — oly erő azonban a világon nem létezik, mely bennünket oly alkotmány elfogadására kényszerithetne, mely nemzeti létünknek véget vetni akar, s mely nekünk nem kell, mert elfogadása bűn, sőt becstelenség volna (Helyeslés.) ; sajnálkozva kell tehát látnunk, hogyha a Lajthán-túli népek oly alkotmánynak bármi becset tudnak tulajdonítani, mely Magyarország jogait megsemmisítvén, Magyarországon az absolutismust előidézheti , mert valóban gyermekded kedély szükséges azon hithez, hogy Lajthán-túl alkotmányilag fognak kormányozni, ha Magyarországon az absolutismus díszlik. Én pedig valamint magunk számára, ugy a Lajthán-táli népek számára is valódi életrevaló alkotmányosságot követelek, olyant, mely az ottani viszonyoknak megfelelve, nálunk jogaink s létező törvényeink összeségét képezze s ez által viszonyainknak megfeleljen; de ha Magyarország önállásához minden áron ragaszkodom, elismerem másrészt, hogy azon helyzetnél fogva, melyben Magyarország az örökös tartományokkal 300 év óta létezik, keletkeztek bizonyos viszonyok, melyeket az örökös tartományok törvényhozásával, mint független állam független állammal a méltányosság alapján tisztába kell hoznunk. Hy "gyek : a státusadósság ügye, a kereskedelmi s vámügy. Szabad legyen a vámügyről különösen, — habár csak röviden motivált véleményemet elmondanom. Magyarország, mint önálló állam s az örökös tartományokkal csak a personalis unió által összekötve, tökéletesen fel van jogositva magát kereskedelmi s vámtekintetében a birodalom többi részeitől elkülöníteni. —- 1848-ban, midőn a vámsorompók Magyarország és az örökös tartományok közt még fennállottak, a magyar ministerium akként állította fel e kérdést : hogy Magyarországnak vagy vámszövetséget kell kötni az örökös tartományokkal, a német vámszövetség példájára, vagy viszonyainkhoz alkalmazandó védvámrendszei-t kell életbe léptetnünk s e tekintetben előmunkálatok is tétettek. — Jogilag e kérdés most is ekként áll, — hanem az anyagi érdekeket nem lehet kizárólag a közjog szempontjából tekinteni s kezelni. — A vámsorompók Magyarország s az örökös tartományok közt lehullottak, a forgalom szaba Képv, ház napi, I. -köt. "*