Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-25

XXV. ülés 1861. május 18-kán. 179 tal válnék lehetővé, hogyha elviselhetlen adófelemelés által nem csak az évenkinti mintegy 120 milliónyi deficit fedeztetnék, de ezenfelül még az adósság törlesztésére is jutna az államjövedelmekböl. Ily körülmények közt nem tartom lehetőnek, hogy Austria pénzügyi zavaraiból a legnagyobb erőfeszítés mellett is kibontakozhassak. Austriának államférfiai azon roppant nehézségekkel szemközt, melyek a pénzügyi zavarokból s e mellett a külföldi fenyegető viszonyokból származnak, leginkább ugy látszik, abban helyezik bizalmukat, hogy Austriának még minden veszély között kedvezett a szerencse, hogy mindannyiszor ki tudott bontakozni a legterhesebb körülmények közöl. Azonban meg kellene gondolniok, hogy az idők nagyon megváltoztak, és azon hatalom, mely sem az emberiség érdekeinek, sem a haladás igényeinek nem kedvez, mely gátul szolgál a szabad fejlődésnek, akadályul a polgárisultságnak, mely annyira nehezíti az európai nagy kérdések kellő módoni megoldását, a szerencse csillaga most alighajkedvezend. Mert Austria mint nagyhatalom megszűnt az lenni, a mi volt, a minek látszott még csak tizenhárom év előtt is. Az európai viszonyok nagy átalakuláson mentek keresztül, s ezek folytán bebizonyult, mennyire csalatkoztak azok, kik Olaszországot csak geographiai fogalomnak tekintették, viszont az is ki fog derülni, hogy szintén csalatkoznak, kik Austriát még most is európai szükségességnek tekintik. (Helyes!) Európában szükségesség volt Austria akkor, midőn a szent szövetség által összefűzött hatalmak minden erejöket a béke fönntartására fordítván, ennek minden tagja, mely a czél elérésével kezességéül szolgált, szükségesség volt arra nézve. De most midőn az európai népek átalán fogva s élükön a nyugoti hatalmak a polgári jólét és szabadság megalapítása után törekesznek, egy tartósabb békekorszak elérése végett szintén attól függ egy államnak szükségessége, vájjon előmozdítja-e ezen czélt, az európai béke megszilárditá sát: mert Austria nem csak hogy nem szükségesség, de részint pénzügyeinek ziláltságánál fogva, részint azért, mert e birodalom önmagában rejti a békétlenségnek és politikai bonyodalmaknak minden anyagát — a béke megszilárdításának inkább akadályul szolgál. (Helyeslés; kis szünet; zaj.) Elnök : Szilágyi képviselő ur folytatni óhajtja beszédét. Szilágyi Virgil: (folytatja) Austria felbomlása nélkül alig remélhető azon nagy kérdések megoldása, melyek a jövő küszöbén állanak, s melyek megoldása nélkül Európa folytonos rázkodásoknak marad kitéve. (Halljuk!) A nemzetiségi kérdés a műveltség bizonyos fokára vergődött nemzetek jogos igényeinek kielégítése Európában különösen érdeke mindazon államnak, mely az európai béke hosszasb megszilárdítására törekszik. És vájjon midőn épen ugy mint Törökország a nemzeti jogos igények kielégítésének s igy egy tartós béke megalapításának útjában áll. (Nagy zaj.) Elnök : Emlékeztetem a tisztelt házat, hogy kötelességünk egymást békén meghallgatni. Szilágyi Virgil: (folytatja) Vájjon Austriának akkor, midőn létele ily ellentétben áll az európai béke érdekeivel, ki fog vésznek idején biztos segédkezet nyújtani s támaszul szolgálni; pedig a vész közéig! Akármerre tekintünk Európában, az olasz törekvések, a német egységi küzdelmek, Francziaország politikája, mind ellene vannak irányozva; Anglia pedig csak addig érzi magát érdekelve Austriának létele által, mig fönnmaradása a béke zálogául szolgál Európában. Anglia mindenek fölött békét kivan Európában, ezt követeli kereskedelme, ezt kivált érdekeinek biztosítása keleten s aligha nyujtand segédkezet oly hatalomnak, mely a békét lehetetlenné teszi. A keleti érdekeket említem. (Halljuk!) Kelet népeit polgárosítani , oda Európa iparát bevinni, ez által Európa jólétét emelni, a forgalmat nyugot és kelet közt élénkíteni, s ez által a civilisatiót előmozdítani, ez föladata Európának keleten. Midőn a nyugoti hatalmak vállalták magokra ezen feladat megoldását, egy hatalommal állanak szemben, mely mindazon érdekeket veszélyezteti, ez az orosz túlhatalomnak terjeszkedése. Különösen Angliára nézve fenyegető e hatalom, nemcsak azért, mert Angliának a keleten oly fontos érdekei vannak, melyeket az megsemmisíteni törekszik, hanem azért is , mert Európában folyvást veszélyeztetve van az orosz túlhatalom által minden alkotmányos fejlődés, mi pedig a nyugoti hatalmak érdekeinek legbiztosabb, mondhatni egyetlen sarkpontját képezi. A keleti kérdés megoldása mindenek fölött azt kívánja, hogy elsőben is Európában az orosz túlterjeszkedés ellen áttörhetlen védgát emeltessék. (Zaj.) Nagyon természetes, hogy első sorban védfalul Németország szolgálhatna. Azonban meg kell gondolnunk, hogy Németország egyesítése Francziaország érdekeire nézve még a jelen pillanatban alig kívánatos. Francziaországnak inkább érdekében áll, hogy az orosz tálhatalom ellen olyan nemzetiségek nyerhessenek önállóságot, melyek a nélkül, hogy a német elemet emelnék Európában túlsúlyra, mind Austriának, mind Oroszországnak gyengítésére szolgálnak, s előmozdítják egyszersmind á török birodalomnak nagy rázkodások nélkül leendő feloszlását. Moldva-Oláhország felszabadítása volt az első lépés; ez érdekbe esik Szerbia erősítése, s a nagyszerű átalakulás hazánk és Lengyelország európai súlyának megalapítása nélkül lehetetlen. (Zaj, halljuk!) Nem építem én reményeimet a külföld támogatására. A mely nemzet nem önmagából fejti ki lételének s tekintélye érvényességének feltételeit, az mindig csak más népek érdekeit szolgálja. A világesemények kérlelhetlen logikája az, mi reánk nézve kijelöli a helyzetnek nehézségeit ugy mint előnyeit; a történet változhatlan iránya biztosítja küzdelmeink sükerét, és önállóságunkat. Erkölcsi súlyunk a természettől gazdagon megáldott hazánk segédforrásai, a nemzeti érdekek egyetemlegessége azon lánczolat, mely a haladás tényezőit egymáshoz fűzi, lehetlenné teszik, hogy az európai viszonyok átalakulása önállóságunk megszilárdítása s jólétünk fejlesztése nélkül megtörténhessék. 45*