Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-23

XXIII. ülés 1861. május 16-kán. 127 adónak jelen erőszakos módoni behajtásáról, az indítványban foglaltatik; de óhajtom ezekenfelül figyelmeztetni mindazokat, kik ez eljárásnál segédkezet nyújtanak az ily esetekre vonatkozólag törvényeinkben kifejezet* felelőségre. (Helyes!) A trónróli lemondásokat illetőleg is alig van mit mondanom. Tökéletesen áll azoknak forma és lényegbeni törvénytelensége, de részemről e tárgyban bővebben nyilatkozni, tanácsokat adni s ezek folytán kötelezettséget vállalni nem tartom helyesnek addig, mig országunk minden részei itt képviseltetve nem lehetnek. — Átmegyek most arra, mi második szempontom szerint, az indítványból teljesen kimaradt. Érdekében van-e Európának és a civilisatiónak az alkotmányosan szabad s törvényesen független Magyarország létele ? az itt a kérdés, és én határozottan igennel felelek. Hazánk elhunyt nagy fiának, — kit neveznem nem szükséges — beszéde kezeink között van, ez %. oly bőven és alaposan kimeríti a tárgyat, hogy nekem elég lesz azt csak röviden érintenem. ^w A törvényesen független Magyarország fennállása érdekében van elsőben is az osztrák örökös tartományoknak ; mert egyfelől, az lesz az ö, valóban és nemcsak mint most szószerint alkotmányos életüknek — már jogaik biztossága érdekénél fogva is — legnagyobb előmozdítója, és másfelöl nyugodt lehetvén az iránt, hogy többé tudta, akarata és beleegyezése nélkül nem lehetend rá uj meg uj terheket róni, nem lesz kénytelen szorosan ragaszkodni a joghoz, hanem anyagi tekintetben is méltányosabb lehetend a vele személyes unió kapcsában élő országok és tartományok érdekei irányában, mint különben lehetne. De érdekében van az a német szövetségnek is, mert ha lésesíttetnek némely osztrák államférfiak lidérczei : az egységes osztrák birodalom, annak a szövetséghez nem tartozó részei is résztvennének a birodalmi tanácsban, s így Ausztria azoknak súlyával is nehezednék a német szövetség ügyeire ; holott az iránti kötelezettségei csak az ahhoz tartozó részek után lennének. Sőt föltéve, hogy a jelenleg tervezett képviseltetési arány egy méltányosabb által váltatnék fel, megeshetnék az is, hogy a szövetséghez nem tartozó részek túsúlyra vergődnének a birodalmi tanácsban ; s ők határoznának Ausztriának a német szövetségbeni politikája fölött, holott attól semmi függésben s aziránt semmi kötelezettséggel nem lennének. Érdekében van ez végre Európának és a civilisatiónak is. (Igaz!) Magyarország volt hajdan saját romlásával véd bástyája mindkettőnek a török uralom ellen, Magyarország terjesztette ujabb időben, rajta kivül is annyi milliók hasznára a szabadelvű eszméket szomszédai között; s egy szabad s törvényesen független Magyarország lehet egyedüli biztositéka egy szabadelvű osztrák külpoliti kának, s ha majd, minek nem sokára be kell következnie, a keleti kérdés is szőnyegre kerül, ez biztosithatja a törökbirodalomhoz tartozó, határainál levő nemzeteket aziránt, hogy Ausztria irányukban nem fogja az elnyomó szerepét játszhatni, (ügy van!) Magyaroszágnak ily módoni kielégítése az egyedüli mód arra, hogy Ausztria azon kötelességeknek, melyeket fekvésénél fogva a civilisatió s az európai egyensúly érdekében teljesítenie kell, megfelelhessen; mert ha az nem történik, ha sikerülhet is Magyarországot fegyveres erővel magához lánczolnia, csak a most elmúlt 12 év története is bizonyítja, hogy az e miatti folytonos erőlködés ugy kimerité minden erejét, hogy a világ eseményeiben tevőleges résztvenni képtelenné lesz. Ezen itt röviden előadottakat is kívánom én első felszólalásunkban kifejteni. A harmadik szempontból indulva ki : Vannak több kérdések, melyeket meg kell említenünk mind azért, hogy bebizonyítsuk, miszerint mi egy valóban szabadelvű politikát óhajtunk követni, mind pedig azért, hogy hazánk minden lakosait legnevezetesebb érdekeik irányában megnyugtathassuk. Kettő ezek közöl s talán a két legfontosabb az indítványban röviden bár, de igen helyesen említve van. Ugyan is a hazánkbeli nemzetiségeknek és hitfelekezeteknek, a teljes jogegyenlőség alapján megnyugtatása s ezzel ellenkező törvényeink megváltoztatása. Mindkét tekintetben pártolom én az indítványt, mert valóban alig lehet valami kívánatosabb mint, hogy hazánk minden lakója, mind nemzetisége, mind vallása tekintetében tökéletesen egyenjogú legyen s ezek miatt semminemű politikai jogok gyakorlatából ki ne zárassék. (Helyes!) De ezenkívül óhajtom megemlittetni, hogy mi hazai iparunkat minden nyűgtől fölmentve szabaddá tenni szándékozunk, óhajtom megemlittetni, hogy a szabad kereskedés nagy és európai érdekű elvének hivei vagyunk, azt kívánjuk hazánkra nézve életbeléptetni, a melyekben lehet — azonnal, a melyekben pedig ezt rögtön tenni nem lehetne, mennél elébb (Helyeslés.); szükségesnek tartom továbbá, hogy első teendőink között említsük meg ezekenkivül az örök időkre eltörlött urbériséggel rokontermészetű bárminemű birtoklásoknak 8 a kisebb királyi haszonvételeknek mindkét fél iránti méltányosság, megváltás s illetőleg kárpótlás utjáni megszüntetését. (Helyes!) — Említsük meg egy országos hitelintézet felállítását; említsük meg a vízen és szárazon való közlekedésnek czélszerü rendezését (Helyeslés); hazánk minden részeinek, például a Királyhágón túli résznek, a felföldnek s Fiúménak hazánk központjával összeköttetését. Emiitsük meg végre alkotmányos életünk védbástyáinak, a megyéknek, melyeket a parlamentaris kormányzat legbiztosabb alapjai gyanánt tekintünk, az 1848-iki XVI. t. ez. 1. §-a értelmében népképviselet alapján rendezését. Ha így fölfejthettük törvényes állásunkat s Európának és a civilisatiónak az általi érdekeltségét, ha kijelöltük főbbjeit azon teendőinknek, melyek egyfelől jövő politikánk szabadelvüségének bebizonyítására, másfelöl honfitársaink megnyugtatására szolgálhatnak: nyugodtan várhatjuk el, mit a sors ránk mért, — 32*