Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-23
XXIII. ülés 1861. május K-kán. 125 nék a hiányzó választmányi tag szavazás szerinti választásának bevégzése. Ez okból máról e választást el is halaszthatnók, hanem érdemes-e ezért magáért holnap ülést tartani ? ezt a t. ház méltóztassék elhatározni. (Felkiáltások : Törvényes számmal vagyunk, szavazzunk!) — Méltóztassanak tehát az illető neveket czédulákra fölirni, s a serlegbe betenni. A czédulák beadatnak. A szavazatok összeszámittatnak. Elnök : Az átalános többséget Tisza László képviselő nyerte, ez a jegyzőkönyvbe fel fog vétetni, s holnap ülés nem tartatván, holnap után 10 órakor fog az ülés megnyittatni, s a napi renden levő indítvány tárgyaltatni. Ezzel az ülés d. u. 1 és 3 / 4 órakor feloszlott. A-AIIIÍ, ORSZÁGOS ÜLÉS. 1861. május 16-kán. d. e. 10 órakor. Elnök: Az ülés megnyittatik. A jegyzőkönyvet Révész Imre jegyző úr fogja vezetni. A múlt hétfői tanácskozás alkalmával tett indítvány mellett szólani kívánókat Csengeri Imre, az indítvány ellen szólókat pedig Keglevich Béla úr fogja jegyezni, azonban az addig is előforduló tárgyakhoz szólani kívánókat Tanárky Gedeon fogja feljegyezni. Elsőben az utolsó ülés jegyzőkönyve lesz meghitelesitendö. Olvastatik a legközelebbi ülés jegyzökönyve meghitelesités végett, mely iránt semmi észrevétel nem volt. Elnök : Meglévén a jegyzőkönyv hitelesítve, kötelességem szerint bemutatom az időközben érkezett iratokat, u. m. : Gömör és Kis-Hont törvényesen egyesült megyék közönsége néhai Széchenyi István gróf halálának évfordulati napját megtartván, a nagy férfiú iránti hála kegyeletes adóját leróván, azt kéri, hogy érdemei törvénykönyvbe leendő beczikkelyezteiése által ismertessenek el s emlékének egy országos költségen a hon szivében — Pesten emlékszobor állíttassék fel. Nézetem szerint ezen kérvény a kérvénybizottmányhoz lenne utasítandó. (Helyes !) Palóczy Tamás Genfből irott levelében , háláját fejezi ki a képviselőháznak boldogult atyja iránt teljesített kegyelet- és kegyességért. Tudomásul veendő. Székes-Fehérvárvárosa közönsége mélyen érzett fájdalmát közli a t. házzal Teleki László képviselő váratlan és kora elhunyta iránt. Hasonlókép Dobokamegye közönsége az országgyűléshez intézett nyilatkozatában fájdalmát fejezi ki ezen gyászeset fölött azon reményének kifejezésével, mikép csak a test halt meg, de a szellem él és működni fog. Mindezek fájdalmas részvéttel tudomásul vétethetnek. (Helyeslés.) Nagy-Bányavárosának közönsége előadván, miszerint a helytartótanács által értesíttetett, hogy az adó kivetése és behajtása közvetlenül a császári kerületi pénzügyi igazgatóságra bízatott és annak folytán f. hó 7-kén az adószedő bizottmány katonai födözet alatt városukba meg is érkezett és az adóhivatal helyiségén leszálván, működését megkezdette, tudatván a városlakosaival, miszerint, ha 3 nap alatt az adótle nem fizetik, az katonai hatalom közbejöttével fog beszedetni ; kéri ezen sérelem mielébbi orvosoltatását. A hasonnemü egyéb kérdésekkel együtt, az előttünk álló és az adó kérdését is megérintő tárgyalás alkalmával fog ezen kórvény is tekintetbe és kellő figyelembe vétetni. (Helyeslés.) Következik már most a hétfőn tett indítványnak a mai napra kitűzött átalános tárgyalása, és mivel az indítvány az indítványozó úr által hétfőn már ki is fejtetett, nézetem szerint most a szólás sora azokat illeti, kik ellenvéleményt akarnak nyilvánítani. Keglevich Béla jegyző úr az első helyen feljegyzett képviselő urat a szólásra fel fogja hívni. Tisza Kálmán : Midőn országgyűlésünk legelső, és legfontosabb teendői tárgyában szavamat emelem, midőn az előttünk levő indítványhoz szólani akarok, érzem a perez komoly voltát, érzem a felelőség terhét, melyet az országgyűlésnek magára vennie kell, érzem a helyzet nehézségeit, mert bár mi éles elmével és lelkismeretesen kutassa is valaki a jövendő titkait, azt, hogy mily esetben mi lesz megállapodásunk következése, csak valószinüleg is senki ki nem számithatja. Nem szükséges ennek indokolásául a t. házat, — sem az osztrák bel-, sem az átalános külpolitika Képv. ház napi. I. köt. 32
