Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-22

120 XXII. ülés 1861. május 14-kén. állandó lakáshoz, hanem bizonyos képességhez is van kötve, s igen bölcsen rendelkezik a törvény, hogy a választható képviselő képessége nincs törvény által értelmezve, mert az intelligentiát ki nem zárja a választhatáaból, hanem a választót korlátozza, hogy a válaszható nem mindenütt választhasson, hol kedve volna választani, s azért határozza meg az állandó lakást. Ebből azt következtetem, hogy az nem foglal magában olyasmit, mit a választható képviselőre lehetne vonni. Én minden verifieatiónál csak arra tekintek, hogy a törvényes formaság megtartatott-e, és a személy a törvényes kellékekkel bir-e, -— és azon esetre, ha megtartatott a forma és nem történt kifogás, ha a személy bir törvényes kellékekkel, az illetőt igazoltatni kívánom ; és mivel itt azt látom, hogy a törve, nyes formaság megtartatott, Babes urat igazolandónak vélem. Halász Boldizsár : A 2-dik és 3-dik §§. együttesen fogják ezen kérdést elintézni. A 2. §. d) pontja szól a diplomaticusokról, mint Bónis Sámuel úr monda; de korlátozza a jogot, mert azt mondja, hogy választók „azon választó kerületben, melyben állandó lakásuk van", de nem változtathatják a helyet, a hol szavazni akarnak. A 3-dik §. pedig azt mondja, hogy választható mind az, ki választó, tehát egyeztessük össze a kettőt, ha nem választó, hogy legyen válalasztható? Ezen két pont összfüggésben levén egymással, azért pártolom a bizottmány véleményét. Simits József : Épen ezen 2 dik §-nál fogva látom , hogy az ügyvédek a választásból és képviselőségből nincsenek kizárva, ezen oknál fogva szeretném Babes urat igazoltatni, annálinkább, mivel a 2-dik § d) pontja szerint sokan vannak itt a képviselők között, kik nem laknak azon kerületben, honnan megválasztattak, és igy soha nem lehettek volna választhatók. Tisza László : Sajnálom, hogy ily egyszerű kérdés felett oly kitérések történnek, melyek egyfelül az időt vesztetik velünk, másfélül a kevésbbé értesülteknek oly képét adhatnák a tanácskozásnak, hogy itt némi ingerültség uralkodik, s mintha egy vagy más elemek külön tartanának, mit bizonyosan mindnyájan, kik itt vagyunk — tagadunk. Mellőzve ezen körülményt egyszerűen magához a kérdéshez szólok. Tekintve a dolog természetes állását, egyenesen ki kell mondanom, hogy én az előttünk álló verificationális esetben a megválasztott t. képviselő urat igazoltnak tartom. (Helyeslés.) Igazoltnak tartom egyfelől a törvények, de másfelől az országos események nyomán is ; a törvények nyomán azért, mert a választásról szóló törvény megköti, hogy a választók csak ott szavazhassanak, hol állandó lakásuk van. Igaz , hogy a 3-dik §. a választhatóságról azt mondja, hogy : „választható mind az, ki választó"; de ezen hivatkozás után, ki hagyja a választhatóságnak azon kellékét, hogy valaki csak ott választathassák meg, hol állandó lakása van. De hivatkozom az eseményekre. Ugyanis, ha ezen két §. azon egybeköttetésben lenne egymással, melyet Bónis Sámuel fejtett ki, akkor nekem magamnak sem volna szerencsém e házban ülni, mert én Tordavármegyében lakom és a negyedik megyében, t. i. Biharvármegyében választattam meg; ha tehát mindenki csak ott lehetne választható, hol mint választó állandó lakással bir, nekem magamnak ki kellene e házból költöznöm. (Szavazzunk!) Elnök : Még sokan vannak fölirva, kik szólani kivannak, azért menjünk sorban. Bodon Ábrahám : Igen rövid akarok lenni. Itt egyszerűen a törvény magyarázatáról és alkalmazásáról van szó. Előttem 1-ször világos az, mikép a 2-dik § d) pontjában emiitett választók helyhez vannak kötve, de csak is egyedül a választók vannak helyhez kötve; 2-szor világos a 3-dik §-ban az, hogy a választhatóságra nézve egyedül csak azon qualificátiókat kell tekinteni, melyek világos szavakkal vannak kitéve, hogy t. i. először választó legyen, de nincs oda téve, hogy csak ott választathassák, hol egyszersmind választó, — második qualificátio az, hogy 24 éves legyen , — harmadik az, hogy magyarul tudjon. Ennélfogva én minden más mellékes tekintetet figyelembe nem véve, egyszerűen a törvény alkalmazását kívánom , mely előttem értelmére nézve világos. De föltéve azon esetet is, hogy netalán homályos volna ezen törvény és máskép magyarázható, ekkor elvem az, hogy a törvénynek magyarázatát mindig nem a szabadság korlátozására, hanem inkább kiterjesztésére akarom magyarázni ; s igy a jelen választást igazolandónak nyilvánítom. Bogdán Vincze : Tisztelt képviselőház ! Én különbséget látok a választói és választbatósági képesség közt s ezen különbséget megteszi maga a törvény is, különösen pedig midőn másféle kellékekhez köti a választói képességet s ismét más kellékekhez a megválaszthatóságot. Ilyen a többi közt a kor. — Hogy valaki választó lehessen, a mennyiben ö a második szakasz d) pontja alá esik megkívántatik, hogy valamelyik választó kerületben lakjék, minthogy ezt világosan kívánja a törvény, és csakis azon kerületben lehet választó ; de hogy valaki választható legyen, egyátalában nem szeretném e képességet a lakáshoz kötni. De nem is köthetném, mert maga a törvény sem köti ahhoz. Ennélfogva, miután az igazolás alatt levő egyén magyarországi születés s magyarországi közügyvéd : ennek következtében nem magyarázhatom ki a törvényből, hogy választható ne legyen. De a választóknak jogait is szeretem tisztelni, (Több hang : mi is tiszteljük!) A kérdésben levő képviselő, — mint a választási jegyzőkönyvből kitűnik, — nemcsak átalános szótöbbséggel, hanem csupán 10 egyénnek kivételével választatott meg. Én tehát a választók jogait tisztelni kívánván, a szóban levő képviselő urat igaEolandónak vélem. Maniu Aurél : Az V. t. ez. 3. §-a azt mondja, hogy „választható mind az, ki választó". A törvény e rendeletének szellemét ugy fogom föl, hogy azt akarta mondani, miszerint a választható legalább annyi képességgel bírjon, mint a választó ; és a megválasztatásra nézve a törvény több kelléket állit föl, részint a helyiségeket és bejegyzéseket köti ki ; választó pedig mindenki, ki az országban születet s a 2. § a) — e)