Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-22

XXII. ülés 1861. május 14-kén. 119 ben alkalmazásban volt, de ott is a semmisítő törvényszék Magyarországot illető osztályánál, tehát nem mint osztrák, hanem mint magyarországi volt alkalmazásban. (Zaj) Mint már előre mondám én ellene voltam a választásnak, de mert törvényes okot igazolása ellen fennforogni nem látok : annálfogva kérem a házat, méltóztassék Babes urat igazolt képviselőnek kijelenteni. Vlád Alajos : Még azon esetben is ha világos törvény rendelkezése volna arra nézve, hogy a választó bizonyos helyen lakjék, nem lehet Babes Vincze igazolását elvetni, még pedig azon oknál fogva, mivel ö bebizonyította, mit senki kétségbe nem vont, hogy april 6-ka óta Pesten lakik. E részben szükségesnek vélem kinyilatkoztatni, miszerint Krassómegyében a követválasztási joggal birok össszeirására a bizottmány martius 28-kán kezdette működését és azt 14 napig folytatván, az összeirás april 11 vagy 12-kén fejeztetett be ; Babes úr tehát april 6-tól mint pesti lakos Magyarországban lakott, és mint ország fia és honfi, jogától meg nem fosztathatik, annálinkább nem, még ha Bécsben lakott volna is, mivel ő — mint a jegyzőkönyv vége is tanúsítja, — egyhangúlag választatott meg ; de különben ha Bécsben lakott volna is, — osztom Mihályi Gábor és Faur János képviselő társaim nézeteit, hogy ö nem idegen, hanem magyarországi szolgálatban volt. (Felkiáltások: nem áll!) Ő a legfőbb törvényszék magyarországi osztályánál volt titoknok. (Zaj!) Igenis sokan vannak még itt a képviselő urak közt is olyanok, kik peres ügyeik, ben ö hozzá fordultak és a legfőbb törvényszéket faetis ignorálni nem lehet, mert az 11 évig fennállott, tehát nem lehet mondani, hogy nem Magyarországot képviselte. Az nem szolgál indokul, hogy Babesre nézve a törvény nem volna megtartva, mert arra nincs törvény, mint Mihályi Gábor úr is mondta, miszerint bizonyos helyen kell lakni valakinek, hogy megválaaztathassék ; de nyíltan megvallom, látva azon ingerültséget, mely ellene uralkodik, az azon gyanúsításból ered, melyet a „Pesther Lloyd" annak idejében az országban elterjesztett, hogy ö t. i. reactionárius volna. Elnök : Bátor vagyok figyelmeztetni a képviselő urat, hogy e házban Babes úr ellen semmi ingerültség nem uralkodik, hanem egyedül csak törvényes szempontok azok, melyek itt előadattak. E figyelmeztetést — bocsánatot kérek, hogy képviselő úr szavába vágtam,— kötelességemnek tartottam megtenni. Vlád Alajos : (folytatva) Nem akartam az ingerültséget azon értelemben venni, mint a t. elnök úr vette, hanem inkább szokatlan élénkségnek, és arra nézve azt tartom, hogy Babes úr ellen a „Pesther Lloyd" által az országban széjjelszórt azon vádat, mintha ö reactionárius volna, és hogy Krassóban a képviselő választásnál is a reactio dolgozott volna, koholmánynak nyilatkoztatom ki ; a minthogy őt nem is mint a reactio emberét, hanem mint nemzeteért élő, és az irodalom terén működött egyént választották ineg képviselőnek, — és biztosítom önöket én, ki a körülményeket ismerem, hogy az ki ide jő, nem akar a reactióval tartani, mert sokkal kényelmesebb volna neki otthon élni, mint ide jőve, jövendőjét koczkáztatni. Miután tehát semmi törvényes akadály fenn nem forog, Babes Vincze urat igazolt képviselőnek kívánom elismertetni. Bónis Sámuel : Nem örömest tenném a kérdést ott, hol bíráskodni kell, nemzetiségi kérdéssé. Én nem ismerem azon érdemes urat, kiről szó van, hanem azon egyet ismerem az aktákból, és annak következtében azoknak, kik azt mondják, hogy semmi törvényes akadály nincs az ö megválasztásánál, bátor leszek az 1848. V. t. ez. 2-dik §-nak d) pontját elolvasni. Többféle qualificatio van a törvényben a választásra, de a d) pont azt akarta eszközölni, hogy az értelmiségnek út nyittassák a képviseletre akkor is, midőn azon egyén a qualificatióval nem bir, de megszabja mégis, hogy az oly egyén csak azon kerületből választathassák el, melyben lakik. (Felolvassa az V. t. ez. 2-dik §-nak d) pontját.) (Zaj, felkiáltások : választók! nem pedig választhatók!) Ugy tudom, hogy választható lehet mind az, ki választó, — tessék ezzel összekötni beszédemet, és mindjárt meg fogják a dolgot érteni. Szüllő György : Én nem azt vizsgálom, vájjon Babes úr hol volt, és ügyvéd volt-e, hanem azt mondom, hogy a törvény szelleme szerint volt elválasztható , mert többen ülnek köztünk, kik ügyvédi qualificatio mellett választattak el ; — egyébiránt én egyedül a törvénynek l-sö§-át veszem tekintetbe, melyben csakugyan az van, hogy megválasztható az, a ki választónak beírva van ; s igy ha Vlád követ úr igazolja, miszerint Babes úr választónak beíratott, akkor őt igazolandónak vélem , különben pedig az osz tály véleményét pártolom. Faur János : Csak egy reám vonatkozó előadásra akarok szólani. (Felkiáltások : rendre!) Elnök : Bocsánatot kérek, a ház szabályai szerint a képviselő úr a tárgyhoz másodszor nem szólhat. Faur János : (Folytatja) Személyemre vonatkozólag mondatott itt, mintha azt mondtam volna, hogy Babes úr magyar hivatalnok volt Bécsben, — azt nem mondtam, hanem azt, hogy osztrák hivatalnok volt, és ott mint magyarországi volt alkalmazásban. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy ez nem volt személyes megtámadás, ez vitatkozás volt oly állításról, melyre nézve nézetem szerint nem illette a szó képviselő urat, (Helyeslés.) Ivánka Imre : Én azon szempontból indulok ki, hogy az 1848-diki törvények a választástéa választhatást különösen az intelligentiára kívánjak kiterjeszteni, és midőn az előadott okmányokból azt látom, hogy Babes úr magyarországi diplomatikus ügyvéd, őt igazolandónak vélem. Beniczky Lajos : Az V. t. ez. 2. §-a d) pontja alatt látható szakasz, nem szól a választandó képviselőről, hanem a választóról, t. L arról, hogy a választási jog nem csak bizonyos birtokhoz, jövedelemhez és 80*