Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-22

118 XXII. ülés Í861. május 14-kém tatában lehetetlenné válik. Erről tehát szó söm leheti Nézetem szerint az is helyeslendö, hogy miután a journalistai karzat journalisták számára van rendelve, a ház arra ügyeljen, hogy oda mások mint hirlapirők ne jöjjenek; mert különben a journalisták karzata ha ök ott kellőleg nem dolgozhatnak, ezéijának nem felél meg. Egyébiránt, ha azon intézkedés tétetik, hogy ezen két fülkét, melyeket a tisztelt ház múlt alkalommal a főrendnek számára kijelölni méltóztatott, csupán a főrendi tagok foglalják el, a házban a rendet mindamellett föntartani lehetne s bátor vagyok az iránt kérdést tenni, hogy méltóztatnak-e e határozatnál tovább is megmaradni, miszerint a két fülkébe csupán a föi'endeknek engedtessék helyet foglalni, vagy e részben változtatás tétessék ? Keglevich Béla gróf: Engedelmet kérek, hogy még egyszer felszólalok. Igen különösnek tartanám ha mi oly helyre akarnók utasíttatni azokat, kikről óhajtjuk, hogy tanácskozásainkat hallják, hol egyátalában semmitsem hallanak; s igy inkább a mellett vagyok, hogy a főrendek a terembe be se léphessenek, mintsem számukra oly helyet jelöljünk ki, milyen hely az a két fülke itt. Ürményi József: Az előttem szóló már elmondotta, hogy azon hely csakugyan nem olyan, mely a ezélnak megfelelne, s azért azon véleményt pártolom, mely aztinditványozza,hogy a karzat nagyobb része adassék a főrendeknek,miután tudjuk, hogy a számokra kijelölt hely nincs arányban azon számmal, melvlyel vannak. Nézetem szerint illendő volna a főrendek helyét egy oszlopközzel tágitni, mert e zugok a méltányosság kivánatának valóban meg nem felelnek. Elnök : E szerint szorosan ragaszkodni fogok a szabályokhoz, és azon leszek, hogy a t. képviselő urakon, s az ide tartozó gyorsírók és egyéb tiszti személyzeten kívül a terembe senki más be ne jöjjön s az iránt a háznagyot felszólítani és a ház tisztjeit utasítani fogom. Egyébiránt a karzatra nézve a főrendek helye egy oszlopközzel fog tágittatni, de csak ezen tanácskozás alkalmára. Következnék már most a napirendre kitűzött tárgy t. i. némely igazolási kérdések fölötti tanácskozás és itt az igazoló osztály előadóját Szilágyi Virgil urat kérem fel, hogy az igazoló bizottmánynak jelentését legyen szives fölolvasni. Szilágyi Virgil bizottsági-jegyző olvassa Babes Vincze, Krassómegye szászkabánya-kerületbeli képviselő választására nézve az igazoló bizottmány véleményét és ahhoz tartozó egyéb iratokat. A bízott' mány a kérdéses választást megsemmisítendőnek véleményezvén. Mihályi Gábor : A verificationális kérdések hosszú során nem vontam el a háznak figyelmét, mert mint a megyei életnek minden rétegeit ismerő ember, ritkán szerezhettem magamnak tökéletesen meggyőződést, a fennforgó tárgyakra nézve ; miután oly argumentumokat hallottam, hogy a szavazás alkalmával a választás terén leütött emberek más betegségben meghaltak, vagy betegen feküsznek stb. ilyenekre felelni sem akartam ; hanem midőn törvény alkalmazásáról van szó , és így midőn másodízben lépek fel, a verificatio tárgyában, a törvényhez ragaszkodva adom elő észrevételeimet. Azt mondja ugyanis a választási törvény 2 §.-sa : hogy „választható mind az ki választó", a 2-dik §. d) pontja azt mondja, hogy jövedelmükre való tekintet nélkül választási joggal birnak a diplomatikusuk ; ezek közé számlálom én a jelenleg verificatio alatt levő tisztelt urat, és miután a törvény magyarázatát nem érthetem máskép, minthogy a választó diplomaticus ember ott élhet jogával, a hol lakik, de korántsem mondja a törvény, hogy a diplomával bíró ember egyebütt is az országban választható nem lehetne, mert ha széjjel nézünk magunk között, nincsenek-e itt olyanok, mint t. szomszédom is, kinek Tornavármegyében nincs birtoka és mégis el van választva képviselőnek, — tehát én birtokhoz a választási jogot nem kötvén, ha az illetőnek diplomája nem volna, azt mondanám, nem lehet öt verificálni, de miután a törvényt ugy magyarázom, hogy ha különben választó képességgel nem bir is, mint diplomaticus az egész országban választható ; kérem a t. házat, hogy az előttem tudva levő sok körülményeknél fogva méltóztassék oda járulni, hogy ezen választás érvényesnek jelentessék ki. Faur János : Én ezen választás ellen voltam, mik voltak okaim, vájjon helyesek és alaposak voltak-e azok, — nem ide tartozik, mert azok az igazolásra befolyással nem birnak ; mindazonáltal miután a választás megtörtént, és nézetem szerint törvényszerüleg történt meg, kötelességemnek tartom az igazolás mellett szólani és a t. házat kérni, méltóztassék a. megválasztottat hazafiúi érzelmei és józan gondolkozása tekintetéből és a választóknak kijelentett akaratát méltó tekintetbe venni, annyival inkább, mert nézetem szerint igazolása ellen semmi törvényes ok fenn nem forog. — Ugyanis én a törvényből sehogy ki nem olvashatom, sem betűiből sem szelleméből, hogy a diplomatikusuk, vagy is az oly képességgel birok, kik nem vagyonuk, hanem értelmi képességük szerint megválaszthatok, csak ott választhatók meg, hol laknak. Nézetem szerint azon okoknál fogva, melyeket előttem szóló képviselőtársam helyesen kifejtett Babes Vincze, mint magyar ügyvéd, magyar születésű, s így honpolgári minőségben választható képességgel bir, és miután 1848 óta ügyvéd, tehát a kellő korral is bir, mert 24 évnél idősb. Ezen kérdésről többet nem szólok, hanem szólok azon körülményről, melyet az igazoló bizottmány előhozott, hogy t. i. Babes azért nem választható, mert a hon határain kívül, nevezetesen Bécsben lakik. Azt hiszem nincs senki, ki kétségbe vonja, de az igazoló bizottmány sem vonta kétségbe azt, hogy Babes úr Magyarországban született, tehát magyarhonpolgár jogaival bir, azonban én oly törvényt nem ismerek mely a magyarhon polgárától jogát elvonná azért, mert ö történetesen Bécsben lakott, és Bécsben mintmagyarországi hivatalnok alkalmazásban volt. (Zaj : német hivatalnok volt!) Ö császári hivatalnok volt (Az már más!) ; van-e törvény arra nézve, hogy mivel ö azon hivatalban volt, nem lehet képviselő •?, arra törvényt nem tudok. Az igaz, hogy öBécs-