Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-20 - 1861-21
XXI. ülés 1861, május 18-kán. 1Ó9 velünk azon föltételekre nézve, mik mellett közjogi állását Magyarországgal kész összekötni, ha erre nézve ugy akar velünk értekezni, mint nemzet nemzettel, nem fogjuk azt visszautasítani ; csak azt kívánjuk, hogy Horvátország ne gátoltassék, miszerint küldötteit országgyűlésünkhöz küldhesse, s ezáltal nekünk is, nekiek is mód és alkalom nyujtassék az érintkezést közjogi alapon megkezdhetni. Mindaddig, míg azok, kik törvény szerint az országgyűlésre meghívandók, meghíva nem lesznek, mi az országgyűlést kiegészítettnek nem tekinthetjük, s törvények alkotásába és koronázási egyezkedésekbe nem bocsátkozhatunk. (Atalános helyeslés.) Azt sem szabad első felszólalásunkban elhallgatnunk, hogy legfontosabb alaptörvényeink, különösen az 1848-ki lényeges közjogi törvények, hatályon kivül tétettek. Parlamentáris kormányunk, felelős minisztériumunk most sincs. Esküdtszóki eljárással párosult sajtótörvényünk vissza nem állíttatott. Világos törvényeink ellenére a közadó országgyűlésen kivül absolut hatalommal állapíttatott meg, törvényeinkben ismeretlen s a nemzet által soha el nem fogadott indirect adók hozattak be, mind a törvény ellen megállapított direct adó, mind a jogtalanul behozott indirect adók még most is jogtalanul követeltetnek, (Ugyvan! Zúgás.) sőt hogy az absolut rendszernek ígért megszüntetése iránt hitünk végkép elenyészszék, s remény és bizalom keblünkben újra föl se éledhessenek, keserű gúny gyanánt (Ugyvan! Igaz!) most legújabban oly rendeletet adott ki az alkotmány ellenes absolut hatalom, miszerint a törvénytelen adó fegyveres erőszakkal is behajtatik. (Zúgás. Zaj.) És ez azon pillanatban történik, midőn a fejedelem által összehívott országgyűlés együtt, van s a nemzettől az követeltetik, hogy teljesítse a sanctio pragmatica. szerinti kötelezettségét és koronázzon, (Zúgás. Halljuk!) holott másrészről az ezen kötelezettséggel viszonos föltételek teljesítésére nézve még csak komoly szándék sem mutatkozik. (Atalános helyeslés és hosszas éljenzés.) Nem csudálom, hogy az absolut hatalom, midőn alkotmányunkat félretette, fölfüggesztette egyszersmind ezen törvényeket is, mert parlamentaris kormány, esküdtszékkel párosult sajtószabadság és a nemzetnek azon sarkalatos joga, miszerint országgyűlésen kivül semmiféle közadót kivetni 9 behajtani nem lehet, egyenes ellentétben vannak az absolut rendszerrel. De miután ö Felsége az absolut hatalomról ünnepélyesen lemondott, és az alkotmányosság ösvényére tért > az absolut hatalom által fölfüggesztett törvényeknek tettleg ismét vissza kell állani teljes erejökben. (Ugy van!) Szentesitett törvényeket csak azon hatalom függeszthet föl, mely azokat alkotta. (Ugy van!) Alkotmányos országban csak az összes törvényhozás alkothat törvényeket, azokat tehát egyoldalú hatalommal fölfüggeszteni, vagy a mit az absolut hatalom, mint rendszerével össze nem férőt, hatályon kivül tett. azt alkotmányosság mellett is függőben tartani, ellenkezik az alkotmányosság fogalmával. (Helyesl Igaz!) A sanctio pragmaticának egyik világos föltétele az, hogy a király minden országgyülésileg alkotott törvényeket megtartson. Törvényeink, miket az absolut rendszer fölfüggesztett, rendes törvényhozás utján lőnek alkotva és szentesítve, s mig azok megváltoztatásába a nemzet bele nem egyezik, kötelező törvények maradnak, miket hatályon kivül helyezni s függőben tartani annyi, mint a sanctio pragmatica világos föltételeit megszegni. (Helyes!) Parlamentáris kormány, felelős-minisztérium, esküdtszéki eljárással párosult sajtószabadság és az adó meghatározásának joga az alkotmányos szabadságnak legerősebb biztosítékai. Nekünk ezen biztosítékokat megadták szentesitett törvényeink, s mi azoknak megszüntetésében, vagy bármi korlátozásában soha meg nem egyezünk, és azoknak ideiglenes fölfüggesztését is az alkotmányosság felfüggesztésének, sőt minden alkotmányosság megtagadásának kell tekintenünk. Mi teljes jogegyenlőség alapján akarjuk kifejteni s biztosítani alkotmányos életünket. Akarjuk, hogy a polgári jogok teljes élvezetére nézve sem vallás, sem nemzetiség a hon polgárai között különbséget ne tegyen, s törvényeink mindazon rendeleteit, mik a teljes jogegyenlőséget korlátozzák, még ezen országgyűlésen óhajtjuk az igazság, méltányosság kivánalmihoz alkalmazva, módosítani. (Atalános helyeslés.) De ha felfüggesztett törvényeink teljes erejökben tettleg vissza nem állíttatnak, s a jogtalan felfüggesztésnek minden mégfönnálló következményei azonnal el nem töröltetnek, a nemzet, mely most megvan fosztva alkotmányos szabadságának minden biztositékától, nembocsátkozhatik semmi ujabb törvényalkotási értekezletekbe, semmi egyezkedésekbe, mert miként s mi czélból alkosson ujabb törvényeket, ir.idön azt látja, hogy egj 7 oldalú hatalommal felfüggesztett alaptörvényeinek hatálya még akkor is függőben tartatik, midőn a fejedelem a nemzet képviselőit összehívta, hogy alkotmányos működésüket ismét megkezdjék. (Atalános helyeslés.) Jelentsük ki tehát, hogy az absolut rendszer által hatályon kivül tett s még most is függőben tartott törvényeinknek tüsténti teljes visszaállítását s az absolut rendszer által jogtalanul behozott s még tettleg fönnálló minden törvény-ellenes intézkedéseknek, törvénytelenül kivetett terheknek, s azok jogtalan behajtásának azonnali megszüntetését határozottan sürgetjük. Föl kell szólalnunk azon velünk közlött okiratokra nézve is, mik Ö Felségének V. Ferdinándnak, a trónról még 1848-ban történt lemondását tárgyazzák. (Halljuk!) Midőn Ü Felsége V. Ferdinánd 1848. december 2-kán a császári koronáról lemondott, nem adott ki külön okiratot aziránt, hogy a magyar koronáról is lemond ; lemondásáról Magyarországot külön nem is értesítette, (ügy van!) A lemondási okirat tehát, magyar közjogi szempontból, formájára nézve hiányos, mert Magyarország soha nem volt az osztrák császárságba beleolvadt provinczia ; külön koronával, külön alkotmányos önállással bir, s a magyar király csak a nemzet tudtával és hozzájárulásával mondhatott volna le a magyar trónról. (Helyes!) Képv. ház napi. I. köt. "°
