Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.

Ülésnapok - 1861-26

200 XXVI. ülés 1861. május 22-kén. az országot törtvényes állapotba átvezetni akarják, és e czélra az országgyűlést összehívták, törvényeink sértésében valódi virtuositást fejtettek ki. (Helyes!) Nem akarok ez izben másról szólani, mint azon elmulasztásról : miszerint sem Horvát-és Tótország, sem a Végvidékek, sem Fiume az országgyűlésre meg nem hivattak, minek következtében nem léteznek azon föltótelek, melyek alatt az országgyűlés törvényalkotásra képesítve legyen. E helyzetből önkényt következik azon kötelességünk, hogy mindent elkövessünk, miszerint Erdély, Horvát- s Tótország, a Végvidékek s Fiume az országgyűlésre meghivassanak; mert törvényhozásunk kiegészítése és egysége, s azzal a országnak szoros kapcsolatban álló integritása, azon tér, hol semmi transactiónak helye nincsen; gyengeséggel e téren, s nemcsak azon törvényes alap, melyen eddig állottunk össze fog roskadni, hanem az ország jövője is el lesz játszva. Magyarország integritása oly fontos ügy, hogy midőn itt saját érdekünket védjük, védünk egyszersmind egy dynasticus és egy európai érdeket — mert bármi szép ábrándokban éljenek a bécsi miniszterek azon veszélyek közepett, melyek az ausztriai birodalmat nem keletről, hanem nyugatról fenyegetik — Magyarország integritása a dynastiára nézve életkérdés, — mert bármi sors érje a birodalmat a dynastiának Magyarországon még mindig igen] tekintélyes birodalma lehet — a birodalom többi népei a magyaron kivtil mind kifelé gravitálván — ha bennünket magától végképen eltaszítani nem akar, mi azonban azon politikának, mely május l-jén Bécsben kezdetett, könnyen sikerülhet. Lehetne pedig a dynastiának itt oly birodalma, melyre támaszkodni lehet, mert mindig igaz marad azon franczia mondat, hogy csak arra lehet támaszkodni, mi ellenállani tud- De mondám, hogy Magyarország integritása európai ]érdek; mert bizonyos eventualitás esetére, mig Magyarország integritása épségben marad, Európa délkeleti részein nem fog hézag maradni a statusrendszerben, s az átmenet, egy uj birodalom alakulása, s egy régi birodalom eloszlása alkalmával zavar nélkül fog történhetni, mert készen fog állani a magyar állam, mely az eloszlott régi állam helyét fogja elfoglalhatni. — Ne tegyünk tehát oly lépéseket, melyek Magyarország integritását veszélyeztethetik, ne hagyjuk ki számításunkból azon tényezőt, mely jelenleg a kérdés kulcsát bírja — értem a tényleges hatalmat — a tényleges fejedelmet. Magyarország integritásáról szólva, lehetetlen nem érinteni a nemzetiségek kérdését. A horvát nemzet saját területtel s történeti jogokkal bir, — én e jogait s bármely jogait tisztelem, az országgyűlésnek azonban Horvátország irányában az 1848-ki törvényekhez kell ragaszkodni, mig a törvények alkotmányos utón megváltoztatva nem lesznek; — kötelességünk azonban már most kimondani, hogy mihelyt az országgyűlés törvényalkotásra képesítve lesz, mi a horvátokkal a fennforgó differentiákat kiegyenlíteni kívánjuk, anélkül azonban, hogy a magyar korona integritását csonkítsuk. — Én a horvát nemzetiség, nyelv s irodalom fejlődését őszintén óhajtom, mert a szláv népek szellemi kifejlődése a szabadság érdekében fekszik s az absolutismust utolsó menekvöhelyén fogja megtörni; — maga idején csak azt fogom követelni, hogy ezen uj jogviszony akként formuláztassék, hogy a súrlódás, tehát az enyészet magvát magában ne hordja. (Helyes!) — Mi a többi Magyarország területén élő népfajokat illeti, — én azok fejlődését nemzetiségi irányban nem akarom akadályoztatni, mert a nemzetiségek elnyomatása, valamint a szabadsággal össze nem fér, ugy rósz és czéltévesztö politika. Szerbek, oláhok, németek, szlávok s ruthenek vigyék saját municipalis ügyeiket saját nyelvükön, használják az iskolákban azon nyelvet, mely nekik tetszik. En a nemzetiségek benső kifejlődését ugy kívánom tiszteletben tartani, mint a vallást, mibe avatkozni a statusnak joga sincsen. (Helyes!) De e külön nemzetiségeknek teendő concessiókat csak a jogegyenlőség alapján lehet tenni — s valamint a vallások közt nem lehetnek privilegialis vallások, ugy a nemzetiségek közt sem lehetnek Magyarország területén privilegialis nemzetiségek. (Közhelyeslés.) — En a nemzetiség kérdésének egész nyomatékát korunk politikájára elismerem annyira, mikép nem kétlem, hogy e mozgalom a régi politikai traditióknak véget fog vetni, uj közjogot fog alapítani, s uj korszakot nyitni a történetben (Helyeslés), s azért hiszem, hogy Olaszország, melyről nem rég mondatott, hogy csak geographicus fogalom, s mely a római birodalom feloszlása óta feldarabolva s idegenek által elnyomatva volt, — nemsokára egy nagy státust a nemzetiség alapján fog képezni s Rómát s Velenczét is magába fogja olvasztani; — én a nemzetiségek jövőjében annyira bízom, mikép nem kétlem, hogy a németek is egy nemzeti testté fognak összeolvadni , s az austriai birodalom német tartományait magukkal fogják ragadni, s végre az európai politikában elfoglalják azon helyet, mely őket nagyságuk s műveltségüknél fogva illeti. Oly területeken azonban, hol vegyes a népesség, ott tisztán nemzetiségi szempontok szerint státusok soha sem fognak alakulni; mert ily eljárás Európát oly zavarba vinné, minőben az a 8-ik s 9-ik században sinlödött; mert nincs állam Európában, Angliát s Francziaországot sem véve ki, mely mostani alakját megtarthatná; remélem tehát, hogy Magyarországon is a történeti előzmények, a geographicus helyzet s más magukban a külön nemzetiségekben rejlő practicus momentumok felsöbbséget nyerendenek, s azon beteges hajlam: miszerint minden külön népfaj , külön területet követel, s mintegy külön államot akar képezni, — mint sok átmenő szellemi betegség, meg fog szűnni s Magyarország, a magyar állam: Hungária, meg fog maradni; mert a nemzetiségek iránt igazságos tudván lenni, nem lesz alapítva a nemzetisé gekre, hanem meg fog felelni a politikai szükségnek, mint fejlödménye a történetnek. (Helyeslés.) De ha mi Erdély-, Horvát- és Tótország, a Végvidékek s Fiume az országgyűlésre való meghívása nélkül nem vagyunk képesek törvényalkotásra, nem fogunk sükerrel működhetni, mig magyar felelős minisztériumunk nem lesz, mert rendes parlamentaris eljárás parlamenti kormány nélkül lehetetlen. A felelős minisztérium az alkotmányosság első föltétele, a nélkül az alkotmány holt betű, a nélkül bennünket