Országgyűlési irományok, 1985. XIX. kötet • 600-671. sz.
1985-601 • Törvényjavaslat a büntető jogszabályok módosításáról
-4 A Btk 299.§-ának (1) bekezdésében szabályozott üzérkedés egymástól eltérő jellegű cselekményeket tartalmaz. A Btk 299.§ (1) bekezdésének a) pontja az igazgatási jogszabálysértést, az engedély nélküliséget bünteti, függetlenül a vállalkozás, kereskedelmi tevékenység gazdasági megítélésétől. A rendészeti szabályszegésnek - a kereskedés, vállalkozás alanyi joggá válásával - nincs olyan fokú társadalomra veszélyessége, amely a büntetőjogi szankció alkalmazását szükségessé tenné, ezért a jogosulatlan kereskedéssel vagy vállalkozással elkövetett üzérkedés hatályban tartása szükségtelen. A Btk 299.§ (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott magatartást is kizárólag akkor indokolt büntetőjogi eszközökkel üldözni, ha az indokolatlan közbenső kereskedést, áruhiányt előidézve vagy azt kihasználva, árdrágításra alkalmas módon követik el. Ezért a Javaslat - az árdrágító visszaélés cím alatt - kizárólag az ily módon megvalósuló közbenső kereskedést fenyegeti büntetőjogi szankcióval. Az árdrágító visszaélés tárgya az árszínvonal. Elkövetési tárgya pedig az áru, azaz minden olyan ingó dolog és ingatlan, amely a kereskedelmi forgalomnak tárgya lehet. Az elkövetési magatartás a közbenső kereskedés, ami ismétlődő - az áruk adásvételével összefüggő - tevékenységet jelent. Ezért az árunak egyszeri adásvétele bűncselekményt nem valósít meg. Az árunak gazdaságilag indokolt útját a termelő-nagykereskedő-kiskereskedő-fogyasztó láncolattal lehet felvázolni. Amenynyiben e láncolatban ugyanaz a szakasz ismétlődik - pl. kiskereskedő kiskereskedőtől továbbértékesítés céljából vásárol - vagy a fogyasztó a megvásárolt termékkel kereskedik, közbenső kereskedés valósul meg. A közbenső kereskedés azonban kizárólag akkor minősül árdrágító visszaélésnek, ha az - a vásárlás helyén áruhiányt idéz elő, vagy az - értékesítés helyén fennálló - áruhiányt használja ki és egyben árdrágításra alkalmas. Az árdrágításra alkalmasságot a piaci viszonyok, a kialakult árszínvonal figyelembe vételével kell vizsgálni.