Országgyűlési irományok, 1985. XVIII. kötet • 520-599. sz.

1985-582 • Dr. Balogh Gábor képviselő 1989. novemberi ülésszakán benyújtott - külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos árkülönbözetek befizetésének szabályaival összefüggő - interpellációjára írásos válasz

-lAO - 2 nya lehetetlen termékforgalmazási helyzetet teremtene, egy kis túlzással külön elosztó hivatal kellene, hogy eldöntse - természetesen rosszul -, ki kaphat és mennyit az olcsóbb beszerzési forrásokból. A rubel import eltérő árviszonyainak hazai árrendszerbe történő beillesztésétől akkor sem lehet eltekinteni, ha a termék feldolgozás nélkül, vagy kisebb feldolgozás mellett dollárexportra kerül. Ellenkező esetben ugyanis a rubel, importon, az ebből adódó irreális költségszinten keresztül - a vállalat tevékenységétől teljesen függetlenül - szubvencionálnánk a dollár exportot. Azzal persze egyet kell értenünk, hogy az elvonás nem teheti érdektelenné a vállalatokat a minél nagyobb import bonyolításában, ezért a szállítási és minőségi feltételek eltérése miatti hátrányokat - mint az import szerződéses árára ráépülő többletköltségeket - a befizetésnél figyelembe lehet venni. Az árkülönbözetek elvonása egyébként nem új a pénzügyi rendszerben, 1980 óta az alapelveket illetően lényegében változatlanul funkcionál. A rendszer működtetését illetően gond gyakorlatilag csak a belföldi ár értelmezéséből adódott, többnyire amiatt, hogy az adott terméknél az eltérő áralkalmazási feltételeket nem kellően vették figyelembe, és tévedni általában a költségvetés káráre tévedtek. Ha az áralkalmazás miatt van valamely terméket illetően gond, akkor azt konkrétan kell az Árhivatalnak, illetőleg a Pénzügyminisztériumnak megvizsgálnia. Persze olyan is előfordult, hogy nem megalapozott export tek gazdaságosságát az alapanyag befizetés elmaradásával ták kompenzálni, ami természetesen nem engedhető meg. Az érvényes szabályozás próbálja kezelni azt a problémát, amit Képviselő Úr felvet, hogy a rubelimport lefölözés mértéke az ügylekíván-