Országgyűlési irományok, 1985. XVI. kötet • 442-494. sz.

1985-492 • Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

_ 3 -&31A lelkiismereti és vallásszabadságra, illetőleg az egyházakra vonatkozó jelenlegi szabályozás nem felel meg az emiitett követelményeknek. Az Alkotmány mellett törvényi szinten a vallásszabadsággal összefüggő alapvető kérdéseket két - rendelkezéseit tekintve meghaladott és elavult - törvény rendezi: az 1895. évi XLIII. tv. és az 1947. évi XXXIII. tv.. E törvényeken kivül ugyan számos alacsonyabb szintű jogszabály foglalkozik e szabadságjogok gyakorlásával kapcsolatos kérdésekkel, a lelkiismereti és vallásszabadság jelentős kérdései azonban mindeddig nem nyertek szabályozást. így például az egyházak jogi személyiségének kérdése sem rendezett, és intézményalapitási joguk is korlátozott. 3. A szabályozás jelentőségét bizonyitja az is, hogy Magyarországon napjainkban lényegesen megnövekedett a vallási kérdések iránti közfigyelem, több" uj egyház alakult, illetőleg jelezte megalakulási szándékát, valamint az is, hogy több szerzetesrend és karitativ vallási közösség kezdte meg munkáját a közelmúltban. Mindezekre figyelemmel indokolt és időszerű a lelkiismereti és vallásszabadság átfogó, - az Alkotmány 8.§-ának (2) bekezdése alapján - alkotmányerejű törvényben való szabályozása. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. fejezet A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA Az l.§-hoz A lelkiismereti és vallásszabadság az embert születésétől fogva megillető, alapvető szabadságjog, amelyet nem az állam vagy más hatalom adományoz, ezektől senki nem fosztható meg, és min-