Országgyűlési irományok, 1985. XVI. kötet • 442-494. sz.

1985-492 • Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról

- 4 denkit - bármilyen feltétel és jogi; nemzetiségi, nyelvi vagy más megkülönböztetés nélkül - megillet. Tehát Magyarországon a lelkiismereti és vallásszabadság jogát a Javaslat szerint a magyar állampolgárok, valamint a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó nem magyar állampolgár természetes személyek egyaránt gyakorolhatják. Magától értetődik, hogy vallásukat a nem magyar anyanyelvű hivők is saját anyanyelvükön gyakorolhatják. Alapvető elve a lelkiismereti és vallásszabadság jogára vonatkozó szabályozásnak, hogy az alapjog gyakorlását a Magyar Köztársaság nemcsak megtűri és elismeri, hanem azt aktiv tevékenységével előmozdítani és biztositani kivanja, igy e jog gyakorlását törvényes védelemben is részesiti. A 2.§-hoz A Javaslat az Alkotmány rendelkezését idézve kimondja: a lelkiismeret és vallás szabadságának keretében mindenkinek joga van ahhoz, hogy vallását vagy más lelkiismereti meggyőződését szabadon, minden kényszer nélkül megválaszthassa, ateista vagy hivő lehessen, utóbbi esetben pedig szabadon követhesse bármely vallás előirásait. Mindaddig, amig az nem jár mások jogainak vagy szabadságának sérelmével, birálhatja mások meggyőződését, ilyen értelmű propagandát folytathat, és összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságával, illetőleg a tanszabadsággal ateista vagy vallásos*nevelésben, oktatásban részesithet másokat. Figyelemmel a sajtószabadságról szóló törvény előirásaira a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés gyakorlása a tömegkommunikációs eszközök adta lehetőségek igénybevételével is történhet.