Országgyűlési irományok, 1985. XIII. kötet • 368-397. sz.

1985-375 • Alapismeretek és vélemények alakulása a világkiállításról az elmúlt háromnegyed évben

-zoo. 37S" /oz,. BUDAPEST-BÉCS VILÁGKIÁLLÍTÁS ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA Alapismeretek és vélemények alakulása a világkiállításról az elmúlt háromnegyed évben A Magyar Közvéleménykutató Intézet eddig négy alkalommal folytatott közvélemény-kutatást a világkiállítással kapcsolatos ismeretekről, véleményekről. Első ízben január 27. és február 2. között Budapesten (300 fő megkérdezésével), Komlón, Berettyóújfalun (100-100 fő megkérdezésével), Gencsapáti, Bordány, Klárafalva községekben (fdívánként 50 fő megkérdezésével). A második (február 27. és március 21. között lefolytatott), a harmadik (május 8. és május 30. között) és a legutóbbi, negyedik (szeptember 15. és 20. között) közvélemény-kutatás az ország felnőtt lakosságát nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló 1000 fős mintán készült. Budapest, 1989. október MAGYAR KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ INTÉZET Az első, márciusi országos közvélemény-kutatás óta szeptemberig nemigen változtak a lakosság alapismeretei a világkiállításról. A világkiállítás tervéről tájékozottak aránya 85 százalék körül állandósult. A kérdésre ,flallott arról, hogy Magyarország Ausztriával közösen világkiállítás rendezését tervezi?", változatlanul a magasabb iskolai végzettségűek és a fővárosiak közül válaszoltak a legtöbben „igen"-nel. A világkiállításról tudók aránya (szeptemberi felvétel adatai) nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségűek 57% általános iskolai végzettségűek 73% szakmunkásképzőt végzettek 89% középfokú végzettségűek 96% felsőfokú végzettségűek 99% budapestiek 95% vidéki városiak 87% falusiak 72% A világkiállításról további kérdéseket csak a rendezvényről tudóknak tettünk fel. A kiállítás tervezett időpontjaként márciusban az emberek 29, májusban 35, szeptemberben 36 százaléka nevezte meg 1995-öt. Több mint harmadrészük úgy gondolja, hogy korábban lesz a világkiállítás, és mintegy negyedrészük „nem tudom"-mal válaszolt a kérdésre. A magasabban képzettek és a városiak tájékozottabbak voltak az időpontot illetően is. Arról, hogy Magyarország rendezési jogáról kik és mikor fognak dönteni, szintén meglehetősen keveseknek van ismerete. A kérdésre: „Hogy tudja, hol, kik fogják eldönteni azt, hogy Magyarország rendezi-e a világkiállítást?", az emberek mintegy 60 százaléka válaszolt valamit. A kiállításról tudók 17 százalékáról mondható el, hogy döntéshozó szervként meg tudta nevezni a párizsi székhelyű Nemzetközi Kiállítási Irodát, vagy legalábbis tudta, hogy egy nemzetközi szervezet foglalkozik a döntéssel, további 7 százalék valamilyen nyugati országot, vagy a „Nyugat"-ot tartja döntéshozónak. Az emberek 8 százaléka úgy gondolja, az, hogy Magyarország rendezi-e a világkiállítást, Ausztria és Magyarország közös döntésén múlik, s több mint ötödrészük csupán magyar belügynek tartja a magyarországi rendezést (ők a kormányt, a parlamentet, a népszavazást említették.) A világkiállításról tudók 35 százalékának elképzelése sem volt arról, hogy mikorra várható a döntés: Magyarország rendezheti-e a világkiállítást. A helyes választ, azt, hogy „decemberben", illetve az „év végén" hoznak döntést erről, az emberek 24 százaléka tudta. Ugyancsak többen, az emberek 27 százaléka említette a döntés időpontjaként a jövő évet. (A fennmaradó 14 százalék azokból tevődik össze, akik szerint néhány év múlva várható a döntés, vagy már el is van döntve a kérdés.) A világkiállítás rendezési jogát odaítélő szervezetet, s a döntés várható időpontját is a magasabb iskolai végzettségűek tudták inkább megjelölni. Azok, akik nem tudtak a nemzetközi szervezetről, illetve akik a magyarországi rendezést (már) csupán az ország belügyének tartották, inkább hajlottak arra, hogy a döntés időpontjaként a jövő évet adják meg. Feltételezhetően közülük többen a jövő évi választásokra, az új parlament határozatára is gondolhattak a végső szó kimondásánál. Részben ilyen megfontolásnak, részben olyan érzéseknek, hogy manapság a dolgok gyorsan változnak, gyorsan érvényüket vesztik, tudható be, hogy május óta nőtt a kétség az emberekben a tekintetben, hogy biztos-e a magyar rendezés. Arra a kérdésre, hogy „ön szerint már biztos vagy még nem biztos, hogy a világkiállítást mi rendezzük?", a "már biztos" választ adók száma márciusról májusra 21-ről 31 százalékra nőtt, majd szeptemberre az így vélekedők aránya újra lecsökkent 21 százalékra. A magyarországi rendezéssel kapcsolatos kétségek majd minden társadalmi csoportban nőttek. Ugyanakkor nőtt azok aránya, akik szerint a világkiállítás Magyarországnak inkább előnyös lenne, mint hátrányos.