Országgyűlési irományok, 1985. XIII. kötet • 368-397. sz.

1985-375 • Alapismeretek és vélemények alakulása a világkiállításról az elmúlt háromnegyed évben

aránya azáltal növekedett meg, hogy csökkent a bizonytalanok aránya, vagyis azoké, akik eddig erre a kérdésre „nem tudom"-mal válaszoltak, vagy azt mondták, hogy az előnyök és a hátrányok egyforma súllyal esnek latba A bizonytalan válaszról határozott helyeslő válaszra elsősorban a vidékiek, főképp a vidéki városi lakosok váltottak át. Azok aránya ugyancsak megnőtt, akik személy szerint is örülnének, ha Budapesten világkiállítás lenne. A világkiállítás felé pozitív érzelmekkel fordulók aránya is elsősorban azáltal nőtt meg, hogy most sokkal kevesebben adtak olyan semleges, közönyös válaszokat, hogy „mindegy számukra, hogy lesz-e világkiállítás Budapesten". A pozitív választ adók aránya országosan a májusi adatokhoz képest nőtt meg, Budapesten pedig a személyesen is pozitívan hozzáállók aránya január óta nem volt olyan magas, mint szeptemberben. Budapesten kívül az ország keleti részén nőtt meg nagyobb arányban a rendezvénnyel rokonszenvezők aránya. A tekintetben, hogy a világkiállítás kapcsán az embereknek milyen gondolataik vannak, milyen remélt előnyöket illetve gondokat tudnak említeni maguktól, hónapról hónapra hullámzás volt regisztrálható. A kiállítással kapcsolatos ismeretek alakulása szorosan összefügg azzal hogy a tömegkommunikációs eszközök mennyi híranyagot, milyen műsorokat adnak a kiállítással kapcsolatban, s ezekben a műsorokban, közleményekben milyen szempontok, megközelítések kerülnek előtérbe, s melyek szorulnak háttérbe. Márciusban - amikor az Országgyűlés foglalkozott a világkiállítással és az emberek nap mint nap több kiállítással foglalkozó műsorral, híranyaggal találkozhattak -, többen és többet tudtak beszélni a vele kapcsolatos ígéretekről és gondokról, mint később, májusban. Azóta viszont újra több ember láthatott, hallhatott a kiállítással foglalkozó, főleg népszerűsítő műsorokat, így szeptemberben nemcsak a májusi, de a márciusi közvéleménykutatáshoz képest is többeknek volt gondolata, véleménye a rendezvényről. Azzal együtt tehát, hogy megnőtt a pártfogolok aránya, nőtt azok aránya is, akik többet tudnak a kiállítással kapcsolatos ígéretekről. Szeptemberben voltak a legkevesebben, akik nem tudnak előnyöket említeni, s egy-egy válaszoló átlagosan több szempontot tudott fölsorolni, mint korábban. Különösen a kiállítás gazdasági hasznosságát, s az infrastrukturális beruházásokat említették a korábbiaknál többen. Májusban is többségben voltak azok, akik arra számítottak, hogy a világkiállítás gazdasági nyereséggel jár majd az országnak, azóta arányuk, különösen a fővárosiak és a középfokú végzettségűek körében tovább nőtt. „Ón szerint mire lehet számítani: a világkiállítás gazdasági nyereséggel jár majd az országnak, vagy veszteséggel?" (A világkiállításról tudók százalékában) lakosság budapestiek V. IX. V. IX. hó hó gazdasági nyereséggel 61 67 57 74 veszteséggel 12 14 19 17 nem lesz se nyereség, se veszteség 10 8 10 3 egyéb 3 5 5 3 nem tudja 13 6 9 4 A derűlátók növekvő csoportja megint az eddig bizonytalanok, a „nem tudom"-mal válaszolók és azok közül került ki, akik eddig azt mondták, hogy nem lesz se nyereség, se veszteség. A veszteségre számítók aránya nem csökkent. Nemcsak a gazdasági szempontból pártolják az emberek a korábbinál jobban a világkiállítást, hanem a nemzeti hírnév miatt is. „Ón szerint a világkiállítást Magyarország hírneve miatt akkor is meg kell rendezni, ha veszteséggel jár, vagy csak akkor, ha gazdaságilag nyereséges lesz? (A világkiállításról tudók százalékában) lakosság budapestiek V. IX. V. IX. hó hó a hírnév miatt akkor is, ha veszteséges 37 50 36 52 csak akkor, ha gazdaságilag nyereséges lesz 46 36 49 34 attól függ, mekkora lenne a veszteség 8 9 11 9 egyéb válasz 1 2 1 4 nem tudja 7 0 4 2 Az, hogy azok aránya jobban megnőtt, akik a nemzeti hírnév miatt még veszteség árán is megrendeznék a kiállítást, mint azoké, akik gazdasági nyereségre számítanak, arra utal, hogy a korábban bizonytalanok ma határozottan kiállítást pártoló állásfoglalása leginkább érzelmi gyökerű és kevéssé alapul tényszerű ismereteken. Májusban a dunántúliak és a Pest megyeiek mondták nagyobb arányban, hogy a nemzeti hírnév miatt veszteség árán is