Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-321 • A Minisztertanács beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről

-68 - 9 Felhívják a figyelmet arra, hogy ha a Vízlépcsőrendszert alapüzemmódban üzemeltetnék /pl. a Nagymarosi Vízlépcső elhagyása esetén/ a Dunakiliti-Hrusovói tározóban a csúcsüzem átmozgató, öblítő hatásának elmaradása következtében ezekben a vízterekben vízminőségromlás lépne fel. Az így kialakuló helyzetben a Mosoni Duna és a szivárgó rendszer folyamatos vízpótlása eleve ilyen pangó vízterületről történne. Ez a vízminőségromlás veszélyeztetné az ivóvízkészletek minőségi állapotát is. A Nagymarosi Vízlépcső esetleges elhagyása, akár a teljes rendszer alapüzemben való működtetése különösen a tározóban, illetve a Mosoni-Duna, a Szigetközi /Öreg/-Duna és a Szigetközi vízpótló rendszer vonatkozásában új helyzetet teremt, a kialakuló ökológiai-környezeti hatások vizsgálata új kutatási program beindítását igényli. A nagymarosi duzzasztás megtámasztó hatása nélkül az alvízcsatornának a Dunamederhez történő csatlakozásától /Szap/ kiindulóan az egész szakaszon további mederelfájulás valószínűsíthető /kimélyülés, majd gázlóképződések, mozgó meder formájában, melynek hatása számos ponton meghatározó lesz. A mozgó meder, a várható elfajulások a parti szűrésű vízbázisok vízminőségét befolyásolná károsan. Amennyiben a Nagymarosi Vízlépcső nem épül meg, a viziut biztosításához új feltételekkel kell számolni. A TOVÁBBÉPÍTÉST ELLENZŐ SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK A döntően Magyar Tudományos Akadémia Ad Hoc Bizottsága és korábbi évek MTA állásfoglalásait képviselő hazai tudoraányos