Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-360 • Mellékletek a Minisztertanács 1990-92. évi gazdasági programjáról készített tájékoztatóhoz

- 5' -317 E változat szerint a jelenlegi állami bérlakások tulajdon jellegét át kell alakítani. A bérlakások nagyobb részét a bérlők megvásárolják, vagy szövetkezeti, illetve bérlőközösségi tulajdonba veszik. A fennmaradó rész pedig önkormányzatok tulajdonába kerül. E bérlakáshasználat szociális jellegű lesz. A hozzájutást, a bérlet feltételeit ét a lakbéreket az önkormányzatok szabályozzák. Az önkormányzati bérlakások fenntartása önfinanszírozó lesz, tehát a lakbéreknek fedezniük kell a folyamatos ráfordításokat. Az állam pedig költségvetési forrásból finanszírozza az elmaradt felújítások pótlását, és a bérlők szociális támogatását. E támogatás a családi jövedelem meghatározott arányán felüli lakbérkiadások átvállalását jelenti, de csak egy társadalmilag elismerhető minimális lakásnagysághoz és minőséghez tartozó lakbérszintig. Emellett széleskörben kialakul a vállalkozói (nyereséget is tartalmazó) lakásbérlet, ahol a feltételeket és a lakbéreket a tulajdonos és a bérlő közötti megállapodás rögzíti. Ilyen bérlakásokat az önkormányzatok is létesíthetnek. E változat szerint a tulajdonszerzést a jövőben is központi és helyi támogatások segítik. A központi támogatások körében az első időszakban megmarad az egyösszegű, készpénzkiegészítő támogatás (szociálpolitikai kedvezmény). Tartós támogatási forma a lakáshitelek törlesztéséhez nyújtott folyamatos támogatás, amely azonban a későbbiekben nem kizárólag a gyermekek számához, hanem a családi jövedelmekhez igazodik. (A családi jövedelmek 20 %-át meghaladó törlesztési kiadást az állam meghatározott, átlagos lakásnagyságig és minőségig átvállalja.) A jövőben is szükséges az előtakarékosság ösztönzése, mely jövedelemadó kedvezményen túl azt jelenti, hogy néhány év elteltével a támogatott hitelek felvételének feltétele meghatározott mértékű és időtartamú megtakarítás lesz. A központi támogatások mindenkori mértéke a népgazdasági lehetőségektől és a lakásárak, valamint a családi jövedelmek alakulásától függ. Abban az esetben, ha a bérreform keretében a jövedelmekbe a lakáshasználat költségei a jelenleginél nagyobb mér-