Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-360 • Mellékletek a Minisztertanács 1990-92. évi gazdasági programjáról készített tájékoztatóhoz

Jjfir - 6 tékben beépülnek, a központi támogatások mérséklődnek. Ez esetben a támogatásokban azok a családok részesülhetnek, akik valamilyen oknál fogva nem képesek átlagos mértékű jövedelmek megszerzésére. Változatlanul megmarad a munkáltatói támogatás, mely kiegészíti a központi támogatásokat. Várható, hogy a munkáltatók megkötöttségek nélkül elsősorban munkaadói érdekeik alapján készpénzpótló, illetve a hiteltörlesztés terheit enyhítő támogatásokat nyújtanak. A helyi támogatásokat a tanácsok kizárólag rászorultsági alapon nyújtják. A másik ("B") változatban az állam általában nem a tulajdonszerzést, hanem a lakáshasználatot támogatja egységes rendszer keretében. Ebből következik, hogy a jelenlegihez képest nő a bérlakások jelentősége és aránya. A városokban a lakáshozjutás döntő formája a bérlet, a lakástulajdon csak az átlagosnál nagyobb jövedelmű, jelentős megtakarítást vállaló családok jellemző lakáshasználata. A nem városi településeken - ahol a lakásépítés költségei alacsonyabbak - továbbra is a tulajdon az általános lakáshasználati forma. E változat szerint az előző változathoz hasonlóan kell módosítani a jelenlegi állami bérlakások tulajdonviszonyait. Különbség azonban, hogy mivel nagyobb szerepe van a bérlakásoknak, és azok nem csak szociális típusú lakások, a bérlők számára történő eladás lényegesen kisebb mértékű lehet. Ez esetben a bérlakások piaci jellegűek lesznek, a helyi önkormányzatok a bérlakások kisebb hányadát elkülöníthetik szociális célokra. A piaci jellegű bérlakások bérleti feltételeit és a lakbéreket helyileg, a bérlő és bérbeadó megállapodása alapján határozzák meg. E változat egységes támogatási rendszert tartalmaz, amelyben a támogatások kizárólag a család jövedelméhez kötődnek, függetlenül attól, hogy a támogatottak lakástulajdonosok vagy bérlők. Állampolgári jogon mindenkinek, akinek lakásterhei akár törlesztés akár lakbér formájában meghaladják családi jövedelmének központilag meghatározott mértékét, az azon felüli részt az állam átvállalja egy társadalmilag átlagos méretű és minőségű lakáshasználati szintig. Ez azt jelenti, hogy e változat bevezetése esetén az