Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-321 • A Minisztertanács beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről

- 22 -61 1990-ben a Duna mederáttöltése esetén megkezdhetné próbaüzemelését, majd alapüzemmódban a villamosenergia termelést. A csehszlovák fél eddig elzárkózott az ökológiai kockázatok minimalizálására irányuló magyar javaslatok részletes megtárgyalásától, nem fogadta el az üzembehelyezés 3-5 éves, ill. 1 éves felfüggesztésére vonatkozó kezdeményezésünket, amely az ökológiai garanciarendszer, valamint a Vízlépcsőrendszer optimális üzemmódjának kidolgozását és megvalósítását tette volna lehetővé. A CSSZSZK kormánya arra az esetre ha a magyar fél dunakilitinél a mederáttfc' iltést nem hajtja végre, kilátásba helyezte csehszlovákiai Duna-szakaszon a mederáttöltés végrehajtását és tároz ó csehszlovákiai felségterületen való feltöltését, a bősi vízerőmű 1990. é vi üzembehelyezését. A csehszlovák fél az eddigi magyar felfüggesztési lépéseket is egyoldalúnak, az Államközi Szerződés megsértésének minősítette és bejelentette kárigényének érvényesítési szándékát. /A kárigény érvényesítési módjára vonatkozó elgondolása szerint a bősi vízerőmű energiatermeléséből a magyar félnek járó villamosenergiahányadot anyagi veszteségei kiegyenlítéséig visszatartja./ Fentiekből következik, hogy a Vízlépcsőrendszer építésének előrehaladottsági állapota önmagában jelentős determinációt jelent s ez párosul a csehszlovák fél merev elutasító magatartásával, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer teljes komplexuma megépítésének és üzembehelyezésének következetes szorgalmazásával.