Országgyűlési irományok, 1985. XI. kötet • 321-362. sz.

1985-321 • A Minisztertanács beszámolója a nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről

- 23 Nem hagyható figyelmen kivül az a körülmény sem, hogy a Vízlépcsőrendszer ökológiai kockázatait illetően az előző fejezetekben bemutatott véleménykülönbségek szerint Magyarországon megosztott a tudományos és szakmai közvélemény, nemkülönben a politizáló társadalmi rétegek is. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer alapproblémája az ökológiai kockázatok minimalizálása az ivóvízkészlet veszélyeztetettségének megelőzése. Lényegében ez a környezetés természetvédelmi követelmény érvényesítése képez prioritást a döntéselőkészítő javaslatok előterjesztésében. E prioritás érvényesítésének kiinduló pontja az, hogy a vízlépcsőrendszer eredeti tervek szerinti üzembehelyezésével mindkét ország érintett területi ökológiai szükséghelyzetbe kerülnének. A szükséghelyzetet mindenek előtt - az ivóvízellátás veszélyeztetése; - a Duna vízminőségének romlása, a szennyezettség fokozása ; - az Öreg-Duna és a mellékág rendszerek funkcióinak bizonytalansága hozná létre. Legfőbb jellemzői a következőkben nyilvánulnak meg: Egyes vízminőségi mutatók vonatkozásában kimutatható a Duna vízének utóbbi 15 évben folyamatos állapot-romlása. Ez az ivóvízellátást szolgáló jelenlegi felszíni és parti szűrésű vízkivétel minőségét rontja. A BNV létesítésével a