Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-246 • Törvényjavaslat a büntető eljárási törvény módosításáról

-20 meghosszabbítása, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelés fenntartása iránt tesz indítványt, vagy a bíróság a gyanúsítottnak, illetve a védőnek a kényszerintézkedés megszüntetése iránti kérelmét bírálja el. Ilyen esetben a bíróság csak akkor tart meghallgatást, ha olyan uj körülmény merült fel, amely a meghallgatást indokolttá teszi. A gyanúsítottnak, illetve a védőnek az előzetes letartóztatás, illetve az ideiglenes kényszergyógyítás megszüntetése iránti kérelmét a nyomozó hatóság nem közvetlenül, hanem az ügyész útján küldi meg a bíróságnak. Az ügyész a kérelem elutasítására nem jogosult. Ha azt nem látja megalapozottnak, ennek megfelelő indítvánnyal küldi meg a bíróságnak. d/ Ha az előzetes letartóztatást, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést az ügyész a vádirat benyújtásáig megszünteti, erről értesíteni köteles a kényszerintézkedést elrendelő bíróságot. 3/a A nyomozás során használható jogorvoslatra, a panaszra vonatkozó rendelkezéseket a Be 148.§-a tartalmazza. A kényszerintézkedések tárgyában hozott bírósági határozat azonban a jellege folytán eltér a nyomozó hatóság határozataitól, ezért az utóbbiak elleni jogorvoslattól eltérő szabályozás szükséges. A Be-be beiktatott 379/B.§ a nyomozás során hozott bírósági határozat elleni jogorvoslat sajátos szabályozását tartalmazza. Az alapvető szabály az, hogy a bíróságnak a kényszerintézkedésre vonatkozó határozata elleni fellebbezésre a végzés elleni fellebbezés elintézésére vonatkozó rendelkezéseket (Be X. fejezet III. cím) kell alkalmazni, az ettől való eltéréseket a (2)-(6) bekezdés foglalja magában. b/ A (2) bekezdés a fellebbezésre jogosultak körét a Be 356.§-a (2) bekezdésének g) pontjával összhangban határozza meg.. A fellebbezés bejelentésének határidejét illetően viszont a szerint differenciál, hogy a bíróság a határozatát meghallgatáson