Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-246 • Törvényjavaslat a büntető eljárási törvény módosításáról

-21 -<L7&~ vagy azon kivül hozta-e. A meghallgatáson jelen lévők a fellebbezést a határozat kihirdetésekor jelenthetik be, a Be 269.§-ának (3) bekezdése folytán ezt nem kell kimondani. Ha a meghallgatáson a védő nem jelenik meg, a fellebbezést a meghallgatástól számított három nap alatt jelentheti be. Ez azt jelenti, hogy a védőnek nem kézbesítik a határozatot, az ő feladata, hogy a határozat tartalmával megismerkedjék, és ehhez képest éljen a fellebbezési jogával. Ellenkező esetben a védő fellebbezési jogának a gyakorlása a fellebbezés elbírálásának nem kívánatos elhúzódásához vezetne . A meghallgatáson kivül hozott határozatot a bíróság kézbesítés utján közli, és ez ellen három napon belül lehet fellebbezni. A Be 243.§-ának (2) bekezdésében meghatározott nyolc napon belüli fellebbezési határidőtől a Javaslat azért tér el, mert ez a fellebbezési határidő indokolatlanul elhúzná az eljárást. c/ A (3) bekezdés egyértelmű szabályt tartalmaz arra, hogy a bíróságnak az előzetes letartóztatást, illetőleg az ideiglenes kényszergyógykezelést elrendelő végzését akkor is végre kell hajtani, ha a védő nem vett részt a meghallgatáson. d/ Ha a bíróság az előzetes letartóztatást vagy az ideiglenes kényszergyógykezelést - akár a meghosszabbításra, illetve a felülvizsgálatra vonatkozó indítvány, akár a kényszerintézkedés megszüntetése iránti kérelem elbírálása során - megszünteti, adott esetben a nyomozás eredményességét veszélyeztetné, ha a kényszerintézkedés végrehajtását megszüntetnék, mielőtt az erre vonatkozó végzés jogerőre emelkedik. Ezért a Javaslat egyrészt kimondja, hogy ha a kényszerintézkedést meghallgatáson kivül szüntették meg, a bíróság határozata addig nem hajtható végre, amig-az ügyész fellebbezésének a határideje nem járt le, másrészt az ügyész emiatt bejelentett fellebbezésének halasztó hatályt biztosít.