Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-246 • Törvényjavaslat a büntető eljárási törvény módosításáról

-19 -236A meghallgatás jellegéből következik, hogy a lefolytatására nem indokolt merev szabályokat előírni. A Javaslat ezért lehetőséget ad arra, hogy az ügyész az indítványát megalapozó bizonyítékokat írásban terjessze elő, vagy szóban adja elő. A gyanúsított és a védő a meghallgatáson felszólalhat, de felszólalási kötelezettség előírása nem szükséges. A meghallgatás nemcsak a bíróság hivatalos helyiségében, hanem más helyen is megtartható. Ezt a törvény szövegében nem szükséges kimondani, mert a Be 180.§-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad. A meghallgatáson kötelező az ügyész és a gyanúsított részvétele. A védő részvételét viszont nem célszerű kötelezővé tenni, távolmaradása akadályozhatja a meghallgatás megtartását. Ha viszont a meghallgatás öt napon belül nem tartható meg, a gyanúsítottat szabadlábra kell helyezni. Ez azonban a bűnüldözés érdekét sértheti. Az alól az általános szabály alól, hogy a gyanúsított részt vesz a meghallgatáson, kivételt kell tenni arra az esetre, ha az ügyész az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelését indítványozza és a gyanúsított az állapota miatt nem jelenhet meg a meghallgatáson, vagy a jogainak gyakorlására képtelen. Ez összhangban van a Be 192.§-a (3) bekezdésének b) pontjával, mely ilyen esetben lehetővé teszi a tárgyalás megtartását a vádlott távollétében. c/ A bíróság határozatának a megalapozottságát kívánja biztosítani az a rendelkezés, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelés fenntartása iránti indítványt az ügyész a kényszerintézkedés határidejének a lejárta előtt öt nappal köteles a bíróságnak megtenni. Nem indokolt a terhelt, az ügyész, illetve á védő meghallgatásának kötelezővé tétele, ha az ügyész az előzetes letartóztatás