Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-253 • Élelmiszerek minőségével és ellenőrzésével kapcsolatban az Országgyűlés 1989. VI. 27-én kezdődő ülésszakán elhangzott interpellációjára írásbeli válasz

- 2 A megtett intézkedések azt szolgálták, hogy a gazdálkodási nehézségekkel küzdő gazdálkodó szervezetek elsősorban az érintettek, vagyis az adós és a hitelezők együttműködése révén legyenek talpraállíthatók, illetve kivételesen, ha a közérdek ezt megköveteli, akkor az állami szanálás segítsen e cél elérésében. Ha pedig ez nem'lehetséges, úgy a gazdálkodó szervezet a lehetőleg legkisebb társadalmi veszteséget okozva kerüljön felszámolásra. E célok érdekében került sor több vállalatnál jelentős szervezeti változtatásra, annak érdekében, hogy a korábbi rugalmatlan nagyvállalati formát több önálló és így feltehetően hatékonyabban működő vállalattal lehessen felváltani. A szervezeti változtatások nem célozták és nem is célozhatták a hitelezők meghatározott csoportjának, a szövetkezeteknek a háttérbe szorítását, jogos érdekeik csorbítását. A szervezeti változtatásoknak természetesen volt olyan következménye, de ez egy kívánatos hatás, hogy az újonnan létrejött vállalatok egy részéről kiderült, hogy nem életképesek, E vállalatok hitelezői - köztük nagyon nagy arányban az állam is - ennek következményeit, követeléseik egy részének meg nem térülését, viselni kénytelenek. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hitelezők sok esetben még e veszteségeket előre látva sem hajlandók a felszámolást megelőző egyeztetési eljárás során kellő kompromisszumkészséget tanúsítva közösen keresni a kielégítő megoldást. Változatlanul erős a törekvés, hogy a felszámolás, illetve a fizetőképesség helyreállításának terhei egyoldalúan az állami költségvetésre háruljanak. Erre azonban sem a jogszabályok, sem az állami költségvetés helyzete nem ad lehetőséget, de ellenkező a gazdasági ésszerűséggel is. Bizonyos