Országgyűlési irományok, 1985. IX. kötet • 245-274. sz.

1985-253 • Élelmiszerek minőségével és ellenőrzésével kapcsolatban az Országgyűlés 1989. VI. 27-én kezdődő ülésszakán elhangzott interpellációjára írásbeli válasz

- 3 esetekben, így a beadványban is említett, a keresetszabályozással összefüggő büntető adók tekintetében a költségvetés az adó elengedésével e terhek egy részét magáravállalta. Tette ezt azért, mert az adó behajtása az érintett vállalatokat teljesen lehetetlen helyzetbe hozta volna, melynek következményeit a hitelezőknek széles körben kellett volna viselniük. A jövőben egyébként ilyen jellegű elengedésre az adójogszabályok gyakorlatilag nem adnak lehetőséget . A fentiekből is következően, nem látok lehetőséget annak a javaslatnak a megvalósítására, hogy az állam akár korlátozottan is, de felelősséget vállaljon az állami vállalatok tartozásaiért. Ez ugyanis azt feltételezné, hogy az állam közvetlenül is beavatkozzék a vállalatok gazda]kodásába, hiszen a felelősségnek szükségképpen együtt kell járnia a döntési lehetőséggel. Ez alapvetően ellenkezne a gazdaságirányítás fejlesztésének immár kétévtizedes alapelvével, a vállalati önállósággal. Megjegyzem, hogy a hatályos jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyv, az állami pénzügyekről szóló törvény és a vállalati törvény kifejezetten kizárják az ilyen jellegű állami felelősségvállalást, és amikor nem régiben a vállalati törvény módosítása az Országgyűlés napirendjén szerepelt, a képviselők részéről sem hangzott el ilyen javaslat. Ami azt a kérdést illeti, hogy a vállalatalapítás során egyes esetekben az alapító szerv a szükségesnél kisebb indulóvagyonnal látta el a vállalatot, azt kell figyelembe venni, hogy vállalat létesítésére új források nem állnak az alapító szervek rendelkezésére, tehát csak az átszervezés során "felszabaduló" vagyont fordíthatják erre a célra. A vállalati törvény egyébként nem határozza meg az induló vagyon nagyságát, azt az alapító döntésére bizza.