Országgyűlési irományok, 1985. VIII. kötet • 203-244. sz.

1985-203 • Törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról

- 9 ­eredmény nélkül telik le, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapitja meg a megválasztott személy visszalépését a tagságtól. A 12-14.§-hoz Az Alkotmánybíróság tagja - más állami vezetőkhöz hasonlóan - a hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz az Alkotmány feltétlen megtartására és kötelességei lelkiismere­tes teljesitésére. Az eskütétellel is, melynek szövegét az Alkot­mánybíróság ügyrendje állapitja meg, az Alkotmánybíróság tagja kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységét függetlenül látja el, döntéseit pedig kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. A "törvények" kifejezés alatt valamennyi hatályos, Alkotmánnyal összhangban álló jogszabályt érteni kell. Az Alkotmánybíróság tagjának függetlenségét hivatott bizto­sítani az a rendelkezés is, hogy az Alkotmánybíróság tagját az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Az or­szággyűlési képviselőnek és az Alkotmánybíróság tagjának mentelmi joga közti különbség csak annyi, hogy mig a képviselő mentelmi jogának megvonására az Országgyűlés jogosult, addig az Alkotmány­bíróság tagjának mentelmi jogát az Alkotmánybíróság teljes ülése vonhatja csak meg. E rendelkezés e tekintetben az Országgyűléstől való függőséget kívánja kizárni. Garanciális szempontból rögzíti a Javaslat azt is, hogy az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság eljárása, a hivatalos tevékenysége során kifejtett véleménye és szavazása miatt nem vonható felelősségre. A 15.§-hoz Az alkotmánybírósági tagság egyik leglényegesebb kérdése a tagság keletkezése mellett annak megszüntetése. Az Alkotmánybi-

Next

/
Thumbnails
Contents