Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.
1985-112 • Törvényjavaslat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról és annak indokolása
11. A törvény 11. §-ához E § tartalmazza az adómentességekre vonatkozó módosítási javaslatot. A módosítás során szükséges a módosuló egyéb jogi szabályozáshoz igazítani a törvény rendelkezéseit is. Így például indokolt kiegészíteni a szabályozást a rokkantsági járadékkal — mint új intézménynyel — és — mint megszűnt jogintézményt — indokolt elhagyni a sokgyermekes anyák pénzjutalmát. Üj szabály, hogy az egészségügyi és szociális intézmény keretében társadalmi munkában végzett szociális gondozásért kapott 2000 forintot meg nem haladó tiszteletdíj a jövőben nem esik adó alá. Ez a kedvezmény eddig csak a társadalmi szociális gondozók tiszteletdíjára vonatkozott. A Javaslat szerint bővül az adómentesen — külön igazolás nélkül — kifizethető költségtérítések köre is. Itt elsősorban a közlekedési költségeket kell említeni. Ezek kifizetése során a kifizető szervet megfelelő előírások szorítják arra, hogy csak a valóságban felmerült költségeket térítse meg. Ebben az esetben azonban nincs értelme annak, hogy ezzel az összeggel a magánszemély az adóhatóságnak újra elszámoljon. Kiterjesztő jellegű és az egyszerűsítést szolgálja, hogy nem kell a jövőben külön igazolni az üzemanyag megtakarításra tekintettel kapott összeggel, a tanfolyami hozzájárulással, az oktatási költségek dolgozónak történő megtérítésével, tudományos konferenciák, kongresszusok részvételi díjának munkáltatói megtérítésével kapcsolatban felmerült költségeket sem. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény — bevezetése óta — széles körű kedvezményeket tartalmaz a lakás vásárlásával, építésével kapcsolatos különböző kiadások vonatkozásában. E széles körű kedvezmények ellenére a gyakorlatban olyan, a lakásmobilitást fékező problémák merültek fel, amelyek kiküszöbölésére e Javaslat alapján sor kerülhet. Példaként kell megemlíteni, hogy a jövőben az öröklési szerződésből származó jövedelem is kedvezményezett lenne, de kedvezmény az is, h°gy a jövőben csak az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet kell lakásvásárlásra — építésre vagy bővítésre fordítani ahhoz, hogy a magánszemélyt az ezután az összeg után adó ne terhelje. A Javaslat 29—33. pontjai a mentességek egyéb kiterjesztését célozzák. Ilyen mentesség vonatkozik az alapítványokból magánszemély 13 -főrészére fizetett ösztöndíjra, továbbá egyes, a Minisztertanács által meghatározott alapítványokból, közérdekű célú kötelezettségvállalásokból kifizetett összegekre. A mentességet javasoljuk kiterjeszteni egyes tárgyjutalmakra is, azzal a megszorítással, hogy ez csak darabonként 5000 forintig érvényesüljön, illetve összeg- és értékhatártól függetlenül a mentesség vonatkozzon a nemzetközi sportversenyeken nyert érmek értékére is. A tárgyjutalom szélesebb körű mentesítése az adó alól azért nem indokolt, mert fokozott késztetést jelentene arra, hogy tárgyjutalom formájában ismerjenek el olyan tevékenységeket is, amelyeket különben általában készpénzben fizetett jutalommal vagy bérrel szokás honorálni. A kedvezményezett körbe — azaz az adómentes jövedelmek keretében — tartoznának a jövőben egyes letelepedési támogatások és olyan összegek is, amelyeknek az ellenértékét a magánszemély részére bérként vagy honoráriumként számfejtik, de azt a valóságban a magánszemély nem szerzi meg, mert már annak felvétele előtt felajánlja valamely közérdekű célra. (Ilyen eset például a kommunista szombat során összegyűlt összeg.) A jogszabály formális kiterjesztését jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékről szóló értékpapírból származó jövedelem is adómentes. Ez a törvény egyéb szabálya alapján eddigiekben is így volt, és csak azt a nemzetközi szempontból helyes célt szolgálja, hogy ez a jogszabály szövegéből külön értelmezés nélkül tűnjön ki. A Javaslat visszamenőleges hatállyal mentesíti az adófizetési kötelezettség alól az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti (kártérítési) járadékot és szabályozza azt az esetet is, ha a baleseti járadék összegét 1988. január 1-je után módosították. 12. A törvény 12. §-ához Az 1987. évi VI. törvény 17. §-a tartalmazza az összjövedelmet csökkentő kiadásokat. E § módosítására mindenképpen szükséges sort keríteni, mert a szakszervezeti tagdíjat a jövőben minden szakszervezeti tagnál összjövedelmet csökkentő kiadásként indokolt elismerni. A módosítások közül szerkezeti áttekinthetőséget javító jellegű az a megoldás, hogy a mentességek köréből e §-ba kerül át a súlyosan fogya-