Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-112 • Törvényjavaslat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról és annak indokolása

10 ezt a kedvezményt kívánja kiterjeszteni és ezért a szakszervezeti tagdíj adóalap-csökkentő hatását nem e §-nál, hanem az összjövedelmet csökkentő kiadások között (a törvény 17. §-ánál) általános érvénnyel kell kimondani. Szigorítást jelent, hogy a magánszemélyt a jövőben nem illetné meg az alkalmazotti kedvezmény, ha munkabeosztására tekintettel az adott hónapban nem volt munkavégzési kötelezettsége. Ez a szabály nem vonatkozik azonban az éves munkarendben foglalkoztatottakra, azért mert ők munkavégzési kötelezettségüknek az év más részén hiánytalanul eleget tesznek. Azoknak a személyeknek pedig, akiknek nincs az adott hónapban munkavégzési kötelezettségük, a munkavégzéssel kapcsolatban költségeik sem merülhetnek fel, tehát nem lenne indokolt a költségek fedezésére szolgáló, úgynevezett alkalmazotti kedvezmény elismerése sem. Az 1987 őszén elfogadott törvény részben speciális, részben ebből a szempontból az általánosnál szigorúbb szabályokat tartalmazott a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira vonatkozóan. Ezt a hátrányos megkülönböztetést indokolt megszüntetni. Ezért a Javaslat az alkalmazotti kedvezményre jogosító állapot elismerése során a havi 130 órás munkavégzést ebben a körben sem követeli meg. Más jogszabályokból levezethető, hogy a törvény alkalmazása során a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjait munkaviszonyban állóknak kell tekinteni. A szabályozásnak ez a tartalma azonban csak nehezen volt felismerhető, és ezért indokolt az egyértelmű és világos rendezés. Hasonló a helyzet az egyházi személyek vonatkozásában is, bár itt a jelenlegi jogi helyzet is sokkal bizonytalanabb. Az egyházi személyeket különben indokolatlan lenne az alkalmazottakhoz képest hátrányosan megkülönböztetni, hiszen tevékenységük jellege a valóságban nagyon is hasonló. 3. A törvény 3. §-ához A törvény 3. §-a tartalmazza az egyes szellemi tevékenységekre vonatkozó módosítási indítványt. Az e §-t érintő szakmai előkészítő munka során nagy számban merültek fel koncepcionális javaslatok is. Jelenleg azonban a széles körű módosításokra irányuló javaslatokat — megfelelő tapasztalatok és lezárt adóév hiányában — nem lehet elfogadni, ezért a Javaslat csak szövegpontosító jelleggel tartalmaz változtatásokat. Ilyen például, hogy törvényben indokolt rögzíteni azt is, hogy nemcsak a munkaviszony, hanem a vállalkozói jogviszonyon is kívül végzett tevékenységre vonatkozik az adóalap ilyen kedvezményes megállapítása. A vállalkozás során ugyanis a vállalkozó — akkor is, ha egyébként ilyen tevékenységet folytat — a költségeivel pontosan és hiánytalanul el tud számolni. Pontosító jellegű az a változtatás is, hogy a törvény az állat- és növényfajta után járó fajtajutalékot a találmány átruházásából, megterheléséből, illetve hasznosításából származó jövedelemmel kezeli együtt. Ennek az együttes kezelésnek azonban nem e §-nál van igazán jelentősége, hanem akkor, amikor a találmány hasznosításából származó jövedelemre a törvény (15. §) 100 000 forint bevételig mentességet biztosít. 4. A törvény 4. §-ához A törvény hatályos szövege a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem megállapítása során a vállalkozói adóra hivatkozik. A vállakozói adóról szóló törvényerejű rendelet tervezett hatályon kívül helyezésének megfelelően e törvényben is indokolt az összhangot megteremteni az 1988. december 31-ét követő hatályos jogi szabályozással. A törvény tartalmi változtatására jelenleg nincsen szükség. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek adóztatásának változtatása csak az 1989-ben esedékes átfogó és koncepcionális módosítások során lehet indokolt. 5. A törvény 5. §-ához A Javaslat 5. §-a vállalkozásból származó jövedelmek adóztatásának egyes módosított szabályait tartalmazza. A törvény eredetileg egységesen kezelte az egyéni és a társas vállalkozásból származó jövedelmeket azzal a megszorítással, hogy azokat vonta az erről rendelkező § hatálya alá, amelyek vállalkozói adókötelezettséggel járó tevékenységből származtak. A vállalkozói adó tervezett megszüntetése és a vállalkozási nyereségadó bevezetése ebben a vonatkozásban új helyzetet teremt. A vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartozik a jövőben az összes társas vállalkozás, így a jelen törvényben csak azt kell rendezni, hogy az ott szabályozott tevékenységből származó jövedelem a magánszemélyek jövedelemadója vo-