Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-112 • Törvényjavaslat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról és annak indokolása

-4SSL~> Indokolás a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslathoz Általános indokolás Az 1988. január l-jén hatályba lépett a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény. Már működésének kezdeti szakaszában számos olyan gyakorlati probléma merült fel, amelynek megoldása, korrigálása elengedhetetlenné vált, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény, illetve a személyi jövedelemadózás rendszerének működőképessége bebizonyosodott. Nem a végrehajtást zavaró, de mégis vizsgálandó és megoldandó kérdés, hogy több esetben, több kérdésben a részszabályok az eredeti szándékoktól eltérő hatásokat is kiváltottak. A tervezett társasági törvény megalkotása, valamint az adóreform folytatásaként 1989. január 1-től a gazdálkodói szférában tervezett egységes vállalkozási nyereségadó bevezetése és ennek kapcsán a vállalkozói adóról szóló 1987. évi 16. számú törvényerejű rendelet tervezett hatályon kívül helyezése is szükségessé teszi a személyi jövedelemadózás egyes szabályainak a kiigazítását. A módosítás során alapelvnek kell tekinteni, hogy egy teljes adóév lezárása — és a tapasztalatok megfelelő elemzése — előtt alapvető koncepcionális módosításokra lehetőleg ne kerüljön sor. Így e törvényjavaslat csak a jogi szabályozás belső összerendezésének fokozására, a kapcsolódó törvényekkel és más jogszabályokkal való összehangolására és, ahol lehetséges, az adminisztráció csökkentésére irányuló javaslatokat tartalmaz. Ennek során, kisebb részben, olyan rendelkezések visszamenőleges bevezetésére is sor kerülhet — és indokolt is, hogy sor kerüljön —, amelyek a magánszemélyeket nem érintik hátrányosan, és az adóév (adóalap) egységes kezelésénél nem okoznak törést. Szem előtt kell tartani azt is, hogy egy visszamenőleges szabályozás egyes esetekben bonyolult átmeneti, nehezen kezelhető részszabályok bevezetését is megkövetelné. Gazdaságpolitikai szándék, hogy az adómértékeket általánosan, hosszabb távon, csökkenteni lehessen. Ennek feltétele azonban, hogy a személyi jövedelemadózás jelenlegi rendszerében további kedvezmények, mentességek lehetőleg ne kerüljenek bevezetésre, és egy-egy társadalmi réteg, csoport ne szerezzen előnyöket más rétegek rovására. Ennek megfelelően a Javaslat csak szűk körben, alapvetően az adminisztráció csökkentése érdekében tartalmaz Uyen mentességeket, kedvezményeket érintő rendelkezéseket. Részletes indokolás 1. A törvény 1. §-ához Az 1987. évi VI. törvény végrehajtására kiadott 38/1987. (X. 12.) MT rendelet tartalmazott egyes bevételfajtákat, amelyek nem minősülnek jövedelemnek. Az adójogszabályok általános áttekintése során az Ad hoc Bizottság úgy foglalt állást, hogy ezt a kérdést indokolt lenne törvény szintjén szabályozni. Ezért a Javaslat 1. §-a ennek megfelelően tartalmazza azt, hogy nem minősül jövedelemnek a hitelként vagy kölcsönként kapott vagy visszatérített összeg, továbbá az adókülönbözet visszatérítéseként kapott öszszeg és a vállalkozásba befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivonásakor. Ezekben az esetekben azért nem kell a bevételt jövedelemnek tekinteni, mert vagy már korábban a magánszemély ez után az összeg után megfizette az adót, vagy pedig a visszatérítés során nem lehet ezeket költségként elszámolni, tehát az adót a jövőben kell megfizetnie. 2. A törvény 2. §-ához Az 1987. évi VI. törvény csak a munkaviszonyban álló szakszervezeti tagoknak biztosította azt a lehetőséget, hogy a szakszervezeti tagdíjat az adóalapjukból levonják. A Javaslat