Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-119 • Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat és indokolása

~%Gk- 6 a lehetőségét, hogy más - a törvény rendelkezéseivel nem ellentétes - szervezet is létrehozásra kerüljön. Alapvető elve az egyesülési jogra vonatkozó szabályozásnak, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapitható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Az Egyezségokmány az egyesülési jog gyakorlásának korlátozhatóságát a részes tagállamok számára az "állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében" teszi lehetővé. Ezek a fogalmak a nemzetközi joggyakorlat által általánosan elismert és elfogadott olyan érdekek, amelyeknek döntő többségét hazánkban a büntetőjog a Büntető Törvénykönyvben részesiti védelemben. Ennek megfelelően a Javaslat ugy rendelkezik, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem valósithat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhivást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Bár mások jogainak és szabadságának megsértése is megvalósíthat bűncselekményt, azonban e jogsértés bűncselekmény elkövetése nélkül is bekövetkezhet, ezért indokolt e védett érdekeket külön is nevesiteni. Ezekkel az elvi korlátozásokkal szoros összefüggésben mondja ki a Javaslat, hogy az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre. A jogrendszernek a gazdálkodó tevékenység szervezeti formáira vonatkozó rendelkezéseivel való összhang egyértelmű megteremtése érdekében mondja ki a Javaslat, hogy a társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapitható, ugyanis ilyen tevékenység végzése céljából személyegyesülések a gazdasági társulásokról szóló törvény szabályai szerint hozhatók létre.