Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-118 • Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat és indokolása

-Ik1~ INDOKOLÁS az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslathoz 1. A politikai intézményrendszer reformjának, a szocialista jogállamiság kiteljesítésének célkitűzésével összhangban folyik az Alkotmány felülvizsgálata. A munka eddigi eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy új Alkotmány kidolgozása szükséges, s a felülvizsgálatot a továbbiakban ennek megfelelően kell folytatni. A politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához azonban az új Alkotmány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg, magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely időközben is szükségessé teszi az Alkotmány módosítását. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) ennek megfelelően az Országgyűlés ügyrendjének (házszabályainak) korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált módosításokat, valamint az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza. E mellett a Javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az Alkotmány módosításával lehetőséget ad arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot. 2. Az Országgyűlés ügyrendjének (házszabályainak) korszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy az Országgyűlés megnövekedett szerepével kerüljenek összhangba szervezetének és működésének szabályai. Az ügyrend korszerűsítésével összefüggésben négy kérdésben vált indokolttá az Alkotmány módosítása. Az Országgyűlés összehívásával és ülésszakaival kapcsolatos szabályozás módosítását a kialakult gyakorlat és annak kifejezésre juttatása teszi szükségessé, hogy az Országgyűlés működése, ülésezése elsősorban ne az Országgyűlésen kívüli állami szerv döntésétől függjön. Ezért a Javaslat — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — rögzíti, hogy az Országgyűlés évenként legalább négy ülésszakot tart, illetőleg — az alakuló ülés összehívása kivételével — az Országgyűlés összehívására vonatkozó hatáskört az Elnöki Tanácstól az Országgyűlés elnökéhez helyezi át. A kormányzati munka megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében a Javaslat azt a rendelkezést, hogy az Országgyűlést a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni, kiegészíti azzal, hogy az Országgyűlést az Elnöki Tanács és a Minisztertanács indítványára is össze kell hívni. (4. §, 13. §). A Javaslat annak a törekvésnek megfelelően, hogy az Országgyűlés törvényhozó hatalma maradéktalanul kifejezésrejusson, a törvények aláírására vonatkozó hstóskört az Elnöki Tanács elnökétől és titkárától az Orszájgyűlés elnökéhez és soros jegyzőihez helyezi át. Ennek Megfelelően módosítja a Javaslat a törvények kihirdetésérevonatkozó szabályozást is (5. §). A Javaslat a bírói függetlenség maradéktalan áreényesülésének alkotmányos biztosítása érdekében megswnteti a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez való interpelládfe benyújtásának a lehetőségét. E mellett az ügyrend kiaDatalt szabályozásának megfelelően külön nevesíti azinlrapeiláció és a kérdés intézményét (6. §). Az Alkotmány jelenleg nem rögzíti a MiniszsestsBács megbízatása lejártának a határidejét. Ezért a Javastat — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — kimondja, légy a Minisztertanács megbízatása a következő Országg$őlé& első üléséig tart (8. §). 3. Az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóM törvényjavaslatok tervezett szabályozásával indokolt összhangba hozni az Alkotmány rendelkezéseit. Ennek megfelelően a Javaslat módosítja az Alkotmány 64. és 65. §-át, deklarálja, hogy az egyesülés és a békés gyülekezés joga mindenkit megillet, s e szabadságjogok korlátjaként rögzíti, hogy gyakorlásuk nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét (10. §, 11. §). 4. Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztésének alapvető célkitűzése az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak az új Alkotmány megalkotása előtt vaM létrehozását az indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan számos olyan közjogi és politikai szempontból kiemelkedő jelentőségű törvény kerül megalkotásra, amelyek tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság hatásköre szélesebb lesz az Alkotmányjogi Tanács normakontrollt magában foglaíő jelenlegi hatáskörénél. így például nagy valószínűséggel az Alkotmánybíróság hatásköre ki fog terjedni a választásokkal kapcsolatos egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére. Ez utóbbi megvalósításának fontos indoka, hogy a Magyar Népköztársaság 1988. szeptember 7-én csatlakozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 41. cikkéhez és fakultatív jegyzőkönyvéhez, amellyel 1988. december 7-től elismeri az Emberi Jogok Bizottságának azt a hatáskörét, hogy más részes államokvagy a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó személyek panasza alapján az Egyezségokmányban biz5