Országgyűlési irományok, 1985. VI. kötet • 110-157. sz.

1985-118 • Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat és indokolása

~Vt2.~ tosított jogok megsértése esetén ténymegállapítő bizottságként járjon el. A Javaslat mindezeknek megfelelően rögzíti az Alkotmánybíróság szervezetére és feladataira vonatkozó alapvető szabályokat, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről külön törvény rendelkezik. A Javaslat szerint az Alkotmánybíróság olyan önálló állami szerv, amelynek feladata a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése, az alkotmánysértő jogszabályok, jogi iránymutatások megsemmisítése, illetőleg más, törvénnyel a hatáskörébe utalt feladatok ellátása. E jogkörében az Alkotmánybíróság a törvények alkotmányosságát is ellenőrzi, azonban az alkotmánysértő törvényt nem semmisítheti meg, hanem a végrehajtását függesztheti fel. Az Alkotmánybíróság létrehozásához az Alkotmány módosításán kívül külön törvény megalkotása is szükséges. Ezért a Javaslat az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezések hatálybaléptetését külön törvényre bízza (l.§,3.§,7.§,13.§). 5. A népszavazás részletes szabályairól jogrendszerünk jelenleg nem rendelkezik. Annak érdekében, hogy a népszavazás a közvetlen demokrácia élő intézményévé váljon, a közeljövőben meg kell alkotni a népszavazásról szóló törvényt. E törekvésekkel összhangban az országos népszavazás elrendelését a Javaslat az Elnöki Tanács hatáskörébői az Országgyűlés hatáskörébe helyezi át, s a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kimondja, hogy a népszavazásra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg (2. §, 13. §). 6. A lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása érdekében indokolt az Alkotmánynak a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezését módosítani. A fegyveres, illetőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárokszámára szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálat keretében teljesítsék. A Javaslat e rendelkezésének érvényesüléséhez a honvédelemről szóló törvény módosítása is szükséges, ezért a módosítás hatálybaléptetését a Javaslat külön törvényre bízza (12. §, 13. §). 7. A gyakorlatban felmerült probléma, hogy a közös tanáccsal rendelkező társközségek vonatkozásában, ha a székhely községet várossá nyilvánítják, a város és a községek nem alakíthatnak és működtethetnek közös tanácsot, ugyanis az Alkotmány ezt a lehetőséget csak a községek számára biztosítja. E probléma megoldása érdekében a Javaslat úgy módosítja az Alkotmány vonatkozó rendelkezését, hogy tanácsot város és község, illetőleg több község közösen is alakíthat (9. §). 6