Országgyűlési irományok, 1985. V. kötet • 76-111. sz.

1985-107 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosításáról

46 szemben fennálló hiteltartozások és gazdálkodási veszteségek. A költségvetés további terhelésének mérséklése, illetve elkerülése érdekében a monetáris szférának is fokozottabban kell részt vennie a vállalati pénzügyi zavarok megszüntetésében. A kereskedelmi bankok kockázati tartalékalappal rendelkeznek, amelynek terhére az ügyfélkörükbe tartozó — pénzügyileg nehéz helyzetbe került — vállalatok hiteltartozásainak egy részét leírhatják. Ezzel nemcsak hitelképessé teszik az arra érdemes vállalatokat, hanem megteremthetik hosszabb távú gazdaságos működésük pénzügyi feltételeit is. Tekintettel arra, hogy a jelenleg ismert vállalati problémák nagyságrendjét és a vállalatok körét a jövedelemszabályozásban (adórendszerben) bekövetkező változások módosíthatják, azt javasoljuk, hogy a szükségessé váló pénzügyi rendezések köréről és mértékéről az Országgyűlés az 1988. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény keretében döntsön. A költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg benyújtott javaslat szerint új alapként jönne létre a már korábban említett Lakásfinanszírozási Alap. Az Alap gondoskodna a korábban igen alacsony kamattal nyújtott lakáshitelek és a betétek kamata közötti különbözet forrásáról. Ennek mértéke 1989-ben 43 milliárd forint, ehhez adódik a 12 milliárd forint pénzforgalmi áthúzódás 1988-ról és 2 milliárd forint, a régi hitelek gyorsított törlesztéshez kapcsolódó kedvezmény. Az Alap pénzforrásainak egy része a vállalatok lakásfinanszírozási hozzájárulásából jönne létre. A számítások szerint ez mintegy 30 milliárd forint. Ezen felül az Alap bevételét képezi a lakossági takarékbetétek kamata után a pénzintézetek által fizetett mintegy 9 milliárd forint összegű adó. Növeli a bevételeit az, hogy lehetőséget kap értékpapír kibocsátására állami garancia mellett. Az Alapba adott közvetlen költségvetési támogatás 12 milliárd forint. A foglalkoztatási gondok jövő évi fokozódása, a munkanélküliek segélyezése miatt megkétszereződik a Foglalkoztatási Alap költségvetési támogatása, és eléri a 2,4 milliárd forintot. Az alap pénzügyi forrásai a későbbiekben a központi juttatáson kívül kiegészülnek vállalati és lakossági befizetésekkel is, és ily módon a munkanélküli segélyek forrásául is szolgál. Az Idegenforgalmi Alap elősegíti a konvertibilis devizabevételek növelését célzó fejlesztések megvalósítását, az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését és az idegenforgalommal kapcsolatos egyes központi feladatok teljesítését (például nemzeti propaganda). Az Alap 1,5 milliárd forint pénzeszközzel rendelkezik, amelyből 1,3 milliárd forint a költségvetési támogatás. A forgalmi folyamatokat, a termelés korszerűsítését gyorsító és a válságban lévő ágazatok (gazdálkodók) pénzügyi-gazdasági helyzetét javító Intervenciós Alapok előirányzata az 1988. évben várható szint körüli. A központi fejezetek által kezelt alapok támogatási irányszáma 2,3 milliárd forint, az idei 1 milliárd forint várható teljesítéssel szemben. A jelentős növekedés abból adódik, hogy — 1989-ben két területen — a felsőoktatásban és a kutatásban — a támogatások reálértékmegőrzésén túl fejlesztésre is mód nyílik. Ezért a Felsőoktatási Fejlesztési Alap összege az 1988. évi 70 millió forintról 600 millió forintra emelkedik; — az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatása 279 millió forintról 1160 millió forintra nő. Az Alap forrásai 160 millió forinttal kiegészülnek a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból; — az Egészségvédelmi Alap támogatási rendszere 1989-től módosul, A központi költségvetési támogatás összege a dohánytermékek, valamint az égetett szeszes italok értékesítéséből származó, a tárgyévet megelőző év (fogyasztói és forgalmi) adóbevételeinek a népgazdasági tervben évente meghatározott százaléka. 1989-re a javaslat 0,45%-ot tartalmaz, amely 100 millió forint, az 1988. évinél 10 millió forinttal több; — a Központi Ifjúsági Alap támogatása 100 millió forintra növekszik az ifjúságpolitikai feladattervvel kapcsolatosan; — a Letelepedési Alap támogatási előirányzata 100 millió forint, így a maradvánnyal együtt a felhasználási lehetőség 300 millió forint. Az eddig bemutatott elkülönített állami pénzalapokon kívül több, az állami költségvetésből támogatásban nem részesülő alap is szerepel az államháztartási mérlegben: — A Vízügyi Alap egyes vízgazdálkodási feladatok hatékonyabb, illetőleg gyorsabb ellátásának pénzügyi megalapozására, a pénzügyi