Országgyűlési irományok, 1985. V. kötet • 76-111. sz.

1985-107 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosításáról

47 források pótlására, kiegészítésére szolgáló vízügyi bevételeket gyűjtő, kezelő, azokat a népgazdaság érdekeinek megfelelően felhasználó gazdálkodó alap. Bevételei és kiadásai elérik a 2,6 milliárd forintot. A bevételek túlnyomó többségét, 95%-át, a gazdálkodó szervezetek bírságai és egyéb befizetései teszik ki. A kiadások több célt szolgálnak: a vízgazdálkodási vállalatok termelési támogatását, hozzájárulást a központi és vállalati beruházásokhoz, s jelentős a víziközműtársulatoknak nyújtott támogatás is. Ez utóbbi, kiegészülve tanácsi, lakossági és egyéb forrásokkal fedezetet nyújt a települések ivóvízellátásának, szennyvíztisztításának fejlesztéséhez. — A Földvédelmi -Alapot a földről szóló 1987. évi I. Törvény végrehajtására kiadott 26/1987. (VII. 30.) MT számú rendelet hozta létre. A szántóművelésbe visszavont területek újrahasznosításához nyújt támogatást a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Forrását a mezőgazdasági nagyüzemek 200 millió forintos befizetése, a termőföldnek a mezőgazdasági termelésből történő időleges vagy végleges kivonásáért fizetett megváltások adják. — A Kulturális Alap forrása abból adódik, hogy a nem kulturális értékű termékek és szolgáltatások után az előállítóknak, a forgalmazóknak jogszabályban meghatározott mértékű járulékot kell fizetniük. A bevételek zöme a film-, a zene-, a színház- és táncművészet területéről származik, és döntően ugyanezen művészeti ágak támogatására szolgál. A mintegy 400 millió forint nagyságrendű alap felhasználásában kultúrpolitikai, művészetpolitikai szempontok érvényesülnek. Az elosztás részben pályázatos formában, részben az alapot kezelő Művelődési Minisztérium megbízása szerint történik. — A tudományos kutatás ágazati feladatainak finanszírozására, az állami megbízásokra, illetve a pályázaton elnyerhető forrásokra úgynevezett tárcakutatási alapok működnek, összesen 1,2 milliárd forint nagyságban. Ilyen alappal rendelkezik a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség. A tárcakutatási alapok a költségvetési intézményekben folyó kutatási célú szerződéses munkák árbevételének maximum 9%-áig a tárcák által megállapított külön elvonásból képződnek. Az alap kezelői jogosultak arra, hogy az alapot saját költségvetésükből vagy beruházási előirányzataikból kiegészítsék. — A Szakképzési Alapról külön törvényjavaslat szól. Az 1989. évi gazdálkodás jelentős előrelépésének tekinthető, hogy a középfokú szakképzésben résztvevő tanulók gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati oktatásának finanszírozásában a gazdálkodó szervezeteknek azonos mértékben kell részt venniük. A vállalkozási nyereségadó hatálya alá tartozó jogi személyek — a vegyes vállalatok kivételével — a társadalombiztosítási járulék alapjának 1,5%-áig, illetve mezőgazdasági alaptevékenység esetében 1%-áig kötelesek hozzájárulni oly módon, hogy vagy maguk végzik a szakképzést, vagy befizetést teljesítenek az Alapba. Az Alapból költségvisszatérítésben részesíthetők azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek saját kötelezettségeiket meghaladóan vállalnak részt a szakképzésben. Vállalati tanműhelyi beruházások támogatására is sor kerülhet a közérdekű kötelezettségvállalásokból, vagy ha az Alapnak lesz szabad forrása. A Szakképzési Alapba első ízben befizetést általában a félévi mérlegbeszámolót követően kell teljesíteni. Az intézkedés eredményeként a vállalatok terhelése 4—4,5 milliárd forint. Meg kell jegyezni azonban, hogy 1986. évi reprezentatív felmérés szerint a vállalatok költségeik terhére átlagosan 25 ezer forintot fordítottak szakmunkástanulónként szakképzésre, 7500 forintot pedig szakközépiskolásonként. Ez az 1988. évi tanulói létszámot figyelembe véve 4—4,2 milliárd forint költséget jelent. — A Szakmunkásképzési Alap 1989. január l-jével megszűnik, de az 1988. évi eredményt érintő befizetéseket, s annak terhére vállalt kötelezettségeket természetesen 1989-ben még teljesíteni kell. Ez az alap várhatóan 700 millió forinttal rendelkezik majd, amelyből 100 millió forint tanulói juttatásokra, 100 millió forint költségvetési befizetésre, 500 millió forint vállalati tanműhelyi beruházások támogatására szolgál. — A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás rendszerét, a Műszaki Fejlesztési Alapot 1989-től törvény szabályozza. A befizetési kötelezettség általánossá, az eddigi — a műszaki fejlesztés-igényes tevékenységeket nagyobb arányban terhelő — módszertől eltérően szektor- és szervezetsemlegessé válik. A befizetés mértéke egységesen, a vállalkozási nyereségadóról szóló