Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 3 Javaslat külön kiemeli a tulajdonszerzési, a jogügyleti és a perképességet. Amikor a 2. § (2) bekezdése felsorolja a gazdasági társasági formákat, nemcsak a jogi személyiség kérdésében foglal állást, hanem egyben azt is rögzíti, hogy a törvény hatálybalépése után milyen formában lehet gazdasági társaságokat működtetni. A 2. § (1) bekezdésébe foglalt társasági formakényszer magyarázata az, hogy bár a vagyoni és személyes együttműködésnek a formai és tartalmi lehetőségei szinte korlátlanok, mégis a forgalom biztonsága, a gazdasági élet résztvevőinek kiszámíthatósága érdekében szükséges olyan alaptípusok kialakítása, amelyek legalább fő vonásaikban jogilag szabályozhatók, s így mindenki számára ismertek. A Javaslat a hatféle gazdasági társasági forma és ezen belül még helyenként alfajták kialakításával arra törekszik, hogy a formakényszer mellett az igényeknek megfelelő változatos lehetőségeket biztosítson a társulni szándékozók részére. Az egyedi sajátosságok figyelembevételét teszi lehetővé az is, hogy mivel a Javaslat szabályainak nagy része diszpozitív (20. §) , amíg ez nem ütközik a törvény kogens előírásaiba, az egyes társasági formák elemeit a felek vegyíthetik is. Bár a 2. § (2) bekezdése a gazdasági társaságnak tekintett formák felsorolásával pontosan megvonja a törvény hatókörét, mégis - olyan definíció hiánya miatt, ami az ide nem tartozó formákat fogalmilag zárná ki a törvény hatálya alól - szükségesnek látszik olyan negatív tartalmú rendelkezés, amely kifejezetten kizár bizonyos társas szervezeteket a gazdasági társaságok köréből. A Javaslat a 3. §-ban felsorolja azokat a szervezeteket, amelyekre a törvény hatálya nem terjed ki. Ezen szervezetek szervezeti jogi szabályozása külön jogszabályban általában megoldott, így e Javaslat ezek szabályozását nem tartalmazza.