Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-69 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének a végrehajtásáról

-£33 25 igen jelentős mértékben emelkedtek. A gyors növekedés elsősorban a vállalati és a tanácsi beruházásokra volt jellemző, és nem vagy alig érintette azokat a beruházásokat, ahol a közvetlen állami költségvetési finanszírozás volt a meghatározó. így végül is a költségvetési források aránya a beruházások finanszírozásában a tervezettnél valamelyest kevesebb. A költségvetés felhalmozási kiadásainak tényleges összege 43,5 milliárd forint, amiből a beruházások támogatása 34,1 milliárd forint. A költségvetés felhalmozási kiadásai túlnyomórészt az egyes célokhoz automatikusan kapcsolódó támogatási többletek miatt haladták meg a tervezettet. Nagyberuházásokra a népgazdasági terv szerint összesen 14,2 milliárd forintot lehetett fordítani, amiből 2,7 milliárd forint volt a költségvetési támogatás. Évközi döntések következtében a folyósítható támogatás 300 millió forinttal csökkent. Ez a mérséklés két folyamatban lévő fejlesztést (Ferihegyi repülőtér, Budavári Palota), valamint egyes előkészítési és tervezési előirányzatokat (recski bányászati kutatás, Pénzjegynyomda) érintett. 1987-ben nem indult új nagyberuházás, a folyamatban lévők éves üteme lényegében teljesült. A néhány fejlesztésnél mutatkozó, összesen 300 millió forint lemaradást (ebből a Paksi Atomerőmű I. ütemének végleges megtakarítása 130 millió forint) más beruházások kisebb túlteljesítése ellensúlyozta. Tervszerűen valósult meg — 4,3 milliárd forint ráfordítással — a Bős—-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer 1987. évi üteme. Összességében az állami nagyberuházások 1987. évi színvonala és forrásmegoszlása tervszerűen alakult, a költségvetési támogatásból az évközi intézkedések nyomán előírt megtakarítás realizálódott. Célcsoportos beruházásokra a terv 27,5 milliárd forint összegű felhasználást irányzott elő. A célcsoportos beruházások 1987. évi teljesítése során fontos naturális célkitűzések valósultak meg. így megteremtődött 7 milliárd köbméter földgáz és 2 millió tonna kőolaj termelésének feltétele, kiépült több m|nt 1400 km villamoshálózat, megvalósult 8000"hektár erdőtelepítés, villamosítottak 70 km hosszú vasúti vonalat, a telefon-főállomások száma 43 ezerrel gyarapodott, kiépült 60 km csatorna és 8000 köbméter/nap kapacitású szennyvíztisztító berendezés. Ebben a beruházási kategóriában a közvetlen költségvetési támogatási előirányzat 8,9 milliárd forint volt. A támogatást a költségvetés pozíciójának javítását célzó évközi intézkedések 700 millió forinttal mérsékelték. A beruházási színvonal ennek ellenére megközelítően a tervezett szinten alakult, amit az eredetinél több vállalati, lakossági és egyéb forrás bevonása tett lehetővé. Az egyéb központi beruházások tervezett színvonala 13,4 milliárd forint volt, és ehhez 11,9 milliárd forint támogatási előirányzat kapcsolódott. A tényleges felhasználás — keretátadással együtt — 19,8 milliárd forint volt. A többletre a fedezetet a tervezettnél több saját forrás mellett részben az egyes tárcák működési és más előirányzataiból történő átcsoportosítás, részben a költségvetési támogatás növekedése teremtette meg. Ez utóbbiból az új adóigazgatási szervezet kiépítése, de főleg a szükséges számítástechnikai bővítés miatti beruházási költségek 1,6 milliárd forintot tettek ki. Vállalati beruházásokra a terv 129—130 milliárd forintot irányzott elő 6,3 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatás igénybevétele mellett. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete 1987-ben a számítottnál kedvezőbb volt, és ez lehetőséget teremtett arra is, hogy a tervezettet jóval meghaladó beruházási kifizetést teljesíthessenek. A vállalatok beruházásokra 148,7 milliárd forintot, a tervezettnél mintegy 19 milliárd forinttal nagyobb összeget fordítottak. Az éves beruházási teljesítésből az ipari beruházások 47%-ot, a mezőgazdasági fejlesztések 20 %-ot, az infrastruktúra pedig 23%-ot képviselt. A beruházási kifizetések anyagi-műszaki összetétele az előző évinél kedvezőbb volt, nőtt a gépberuházások aránya, ezen belül leggyorsabban a rubelelszámolású gépbehozatal. A vállalati beruházások megvalósításához folyósított költségvetési támogatások tényleges összege meghaladta a 7,1 milliárd forintot. Ez 800 millió forinttal több a tervezettnél. Főként a támogatásban érintett mezőgazdasági beruházások haladták meg számottevően az előirányzatot. Kisebb megtakarítás jelentkezett a ráfordításokat mérséklő programokhoz kapcsolódó közvetlen támogatásokban, elsősorban a vártnál kevesebb pályázat miatt. A közvetlen költségvetési támogatásokat 1937-ben is kiegészítették a különböző célokra folyósított egyéb állami pénzeszközök. Egyes termelő és infrastrukturális vállalati fejlesztésekhez összesen 8,6 milliárd forint kedvezményes feltételű állami alapjuttatás és több mint