Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-69 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének a végrehajtásáról

26 1 milliárd forint állami kölcsön folyósítására került sor. Ezekből a forrásokból jelentős öszszegben részesültek a ráfordítások mérséklését szolgáló fejlesztések, a bányászat, a konvertibilis export növelését eredményező beruházások. Ezekre a célokra az alapjuttatás közel 70%-át, az állami kölcsön 40%-át használták fel. 1987-ben összesen 30,4 milliárd forint beruházási hitelt vettek igénybe a vállalatok. A hitelpolitikai irányelvek szerint a bankoknak a beruházási hitelkereteknek legalább 60%-ával a népgazdaságilag kiemelt fejlesztési célok megvalósulását kellett segíteniük. Ez a cél alapvetően megvalósult; a jegybanki refinanszírozási hitelek 75%-a preferált célú beruházásokat finanszírozott, viszont a kereskedelmi bankok saját tartós forrásaiknak csak kisebb hányadát helyezték el kiemelt beruházások megvalósításában. Az állami költségvetés egyéb felhalmozási célokra fordított kiadásainak legnagyobb tétele a magánerőből való lakásépítés támogatása. E címen 1937-ben — jelentősen túllépve az előirányzatot — 7,5 milliárd forintot folyósított a költségvetés. A lakáshoz jutók között emelkedett a szociálpolitikai kedvezményt igénybe vevők aránya és a kedvezmény összege. A lehetőség szélesebb körben való megismerése is hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság a várakozást meghaladó összegben fizette vissza az eredeti lejáratnál korábban lakásépítési kölcsöntartozását. Az előtörlesztésekre járó kedvezmény 1,8 milliárd forint volt. A magánerőből való lakásépítés támogatásának tervezetthez viszonyított többletét részben ellensúlyozta az ugyancsak felhalmozási célú vállalati érdekeltségi alapok kiegészítésére folyósított költségvetési támogatásnál elért 300 millió forintnyi megtakarítás. A készletek finanszírozásához adott költségvetési támogatást annak ellenére sikerült csökkenteni, hogy a népgazdasági összes készletfelhalmozás folyó áras értéke meghaladta az előző évit. 4. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás kiadása 1987-ben 154,7 milliárd forint volt, 12,6 milliárd forinttal (8,9%-kal) több, mint 1986-ban. Az év derekán végrehajtott áremelésekkel összefüggő szociálpolitikai intézkedések miatt e kiadások az előirányzatot 2 milliárd forinttal haladták meg. A kiadások előző évihez viszonyított növekményének 56%-a (7,1 milliárd forint) a társadalombiztosítási rendszerben ható népesedési tényezőkből (nyugdíj askorúak számának további növekedéséből), valamint az ellátások alapjául szolgáló átlagkeresetek emelkedéséből adódott. A végrehajtott szociálpolitikai intézkedések együttesen a kiadások növekményének 44%-át (5,5 milliárd forintot) tették ki. 1987-ben az alapvető termékek és szolgáltatások központilag elrendelt fogyasztóiár-emelkedései ellensúlyozására, a szociális biztonság megőrzése érdekében három alkalommal került sor a nyugellátások, két alkalommal pedig a családi és jövedelempótlék, valamint a gyermekgondozási segély emelésére. A 70 évesek és annál idősebbek, valamint a súlyosan rokkantak nyugdíjának év eleji emelése az előző évi 150 forintról 180 forintra nőtt, s a nyugdíjemelés mértéke 5%-ról 7%-ra emelkedett. Az áprilisban végrehajtott árintézkedései? ellensúlyozására további 1%, de legalább 40 forint, majd az év közepén újabb 1%, de legalább havi 100 forint nyugdíjemelésre került sor. A 70 éven aluliak nyugdíja és az egyéb, nem kiemelt körbe tartozó ellátások először 60 forinttal, kés3bb 100 forinttal egészültek ki. A családi és jövedelempótlék összege április hónapban gyermekenként és havonta 60 forinttal, majd az év közepén 50 forinttal emelkedett. Ezzel egyidejűleg a tartósan beteg és szel'emileg fogyatékos gyermekek részére — a gyermekek száma alapján — felemelt összegű családi pótlék jár. A gyermekgondozási segély szintén két alkalommal, összesen havi 160 forinttal emelkedett. A társadalombiztosítási kiadások zöme (71 %-a) a lakosság egynegyedénél meghatározó jövedelmet jelentő, 110 milliárd forintnyi nyugdíjés nyugdíj jellegű ellátás. Annak ellenére, hogy az erre fordított kiadások számottevően (10,8%kal) nőttek, az alacsony nyugdíjak miatti feszültségeken csak enyhíteni sikerült. A nyugdíjasok száma 1987-ben kevésbé nőtt, mint az előző évben. A létszámnövekedésből 1,5 milliárd forint. a nyugdíjak rendszeres és az évközi rendkívüli emelkedéséből 9,2 milliárd forint többletkiadás adódott az 1986. évihez képest. Az anyák és a gyermekes családok támogatását 1987-ben 31,3 milliárd forint, az összes társadalombiztosítási kiadás 20%-a szolgálta. Családi pótlékként 22,5 milliárd forintot, 1,7 milliárd forinttal (8,2%-kal) többet fizettek ki, mint korábban, döntően a szociálpolitikai intézkedések