Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-69 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének a végrehajtásáról

21 dául kölcsönvisszafizetést) figyelembe véve a központi forrás 11,1 milliárd forint volt. Ebből 8,5 milliárd forintot felhasználtak; ez az összeg a vállalatoknak és az intézeteknek adott megbízásként és visszafizetendő vagy végleges támogatásként lényegében visszakerült a gazdálkodói körbe. Egyes vállalatok pénzügyi helyzetének rendezését és jövőbeni gazdálkodása rentabilitásának megalapozását szanálási eljárás keretében kellett biztosítani. A Szanálási Alap támogatására az 1987. évi költségvetésben 3 milliárd forint előirányzat szerepelt. A Minisztertanács — a költségvetési hiány mérséklésére — az év elején 2 milliárd forintra csökkentette az eredeti összeget. Év közben látszott, hogy e támogatás nem lesz elegendő az elkerülhetetlen szanálásokra, ezért szerkezetátalakítási kötvény kibocsátására került sor. Ennek értékesítéséből 2,4 milliárd forint folyt be, növelve a Szanálási Alap forrásait. A szőlőültetvényeket ért fagykár részbeni rendezésére külön jóváhagyott 250 millió forint keretemelés, és a korábban szanált gazdálkodó szervektől befolyt 100 millió forint hiteltörlesztés ugyancsak növelte az Alap pénzforrásait. így összességében a szanálási célokra rendelkezésre álló forrás 1987-ben 4,8 milliárd forint volt. Az iparban öt vállalatnál rendeltek el állami szanálási eljárást {Láng Gépgyár, Ganz-MÁVAG, Soroksári Vasöntöde, Mecseki Szénbányák, Tatabányai Szénbányák). Az 1987-ben aláírt szanálási megállapodások értelmében a Láng Gépgyár 104 millió forint, a Soroksári Vasöntöde 164 millió forint ingyenes juttatást kapott. A GanzMÁVAG pénzügyi rendezésére a decentralizálást követő kibontakozási program alapján 1988-ban kerül sor. A mezőgazdaságban 3 aszálykáros állami gazdaság és 82 mezőgazdasági termelőszöAz államháztartási mérleg adatai szerint a vállalati gazdálkodó szervezetek összes, pénzforgalmilag is megvalósult befizetése 591,7 milliárd forint volt, ez 3%-kal nagyobb a tervezettnél. A befizetésekből 516,5 milliárd forint (87,3%) a központi költségvetést, 48,5 milliárd forint vetkezet pénzügyi hiánya rendezéséről született döntés, de még a régi rend szerint. A 85 szanáláshoz 1,1 milliárd forint költségvetési forrásra volt szükség. Ebből 500 millió forint terhelte a Szanálási Alapot, a többit az 1985. évben kihehelyezett óvadék finanszírozta. A Szanálási Alap 1987. évi záróállománya — az 1988-ban felhasználható forrás — 4 milliárd forint volt. Ezt terhelik azonban az 1987ről áthúzódó pénzügyi rendezések, mindenekelőtt a Mecseki és a Tatabányai Szénbányák, a Soroksári Vasöntöde és egyes mezőgazdasági üzemek szanálása, együttesen mintegy 2,3 milliárd forint összegben. Az új felszámolási, szanálási jogszabályok alkalmazása nehezen indult meg, funkcionálása az elvárásoknak még nem mindenben megfelelő. A hitelezők nem szívesen kezdeményeznek felszámolási eljárást. Komoly gondot jelent, hogy a hitelezők (szállítók, kereskedelmi bankok) nem veszik ki részüket a tartozások rendezéséből. A gyakorlatban nem érvényesül az elvárt egyezségre való törekvési érdek, hogy ezáltal elkerüljék a felszámolás esetén bekövetkező nagyobb veszteséget. A Minisztertanács 1987 második felében foglalkozott a témával, és a felszámolási eljárás következetesebb alkalmazását elősegítő intézkedéseket hozott. Ezek hatása azonban csak 1988-ban várható. Az eltelt idő tapasztalatai alapján még nem lehet egyértelműen minősíteni a szanálások eredményét, hatását, azt, hogy ezek a rendezések tüneti kezelésnek bizonyulnak-e, vagy alapvetően orvosolják-e a gazdálkodási bajokat. Az intézkedések iránya annyiban kedvezőnek minősíthető, hogy az érintett vállalatok programot dolgoztak ki a termelési szerkezet, az értékesítés és a szervezet átalakítására, a tartósan jövedelmező működés megalapozására. A megvalósulásra azonban időt kell biztosítani. * (8,2%) a tanácsi költségvetést, 26,7 milliárd forint (4,5%) az elkülönített állami pénzalapokat illette meg. A vállalati gazdálkodó szervezeteknek nyújtott összes támogatás 217,4 milliárd forint volt; ez 5,1%-kal több az előirányzottnál. Ebből a központi költségvetést 181,5 milliárd fo-