Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-69 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének a végrehajtásáról

22 rint (83,5%), a tanácsi költségvetést 7,9 milliárd forint (3,6%), az elkülönített állami pénzalapokat 28 milliárd forint (12,9%) terhelte. Az állami költségvetés a vállalati gazdálkodó szervezetektől — a bevételek és a támogatások egyenlegeként — 335 milliárd forint nettó bevételhez jutott; ez 2,2%-kal több a tervezettnél, s az 1986. évit 9,8%-kal haladta meg. Az, hogy a költségvetési kapcsolatok a tervezettnél nagyobb mértékben javultak, alapvetően az évközi kormányzati intézkedések — ezen belül is elsősorban a termelői és a fogyasztóiár-emelések — eredménye, és kisebb mértékben köszönhető a jobb vállalati gazdálkodás többletjövedelméből való költségvetési részesedés növekedésének. A vállalati gazdálkodó szervezetek nyereséges jövedelemadó címén 113,5 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe; ez alig 500 millió forinttal több a tervezettnél. A nyereség a tervezetthez képest 9,6%-kal (a termelőágazatokban 4,2%-kal) nőtt. Az, hogy ennek ellenére az adóbefizetés alig haladta meg a tervezettet, annak a következménye, hogy az év közben fizetett előlegek és a mérlegben kimutatott kötelezettség között a szokásosnál nagyobb az eltérés. Az adófizetési kötelezettségből mintegy 6 milliárd forintot a vállalatok 1988-ban rendeztek. Kereseti adóként a gazdálkodók 28,6 milliárd forintot fizettek be az állami költségvetésbe; ez 3 milliárd forinttal több a tervezettnél. Az átlagkereset a tervezett 5—5,5%-kal ellentétben 8,1 %-kal nőtt, s főként ezért a vállalatok keresetiadó-fizetési kötelezettsége az érvényes szabályozás alapján nagyobb lett a tervezettnél. A különbözeti termelői forgalmiadó-bevétel 60,6 milliárd forint volt, az előirányzottnál 16,3 milliárd forinttal több. A többletbevételt döntően az energiahordozók termelői árának évközi kétszeri emelése, a számítottnál kedvezőbb importárak és a rubelárfolyam módosulása eredményezték. A termelési típusú adókból származó bevétel 16 milliárd forint volt; ez mintegy 3 milliárd forinttal maradt el a tervezettől. A bevételkiesés több tényező együttes hatására következett be. Számottevő, mintegy 4,4 milliárd forintnyi elmaradás keletkezett a rubelelszámolású kivitelhez kapcsolódó adóbevételben; ez főként az export-, illetőleg a belföldi áralakulás kedvezőtlen hatását tükrözi. Elmaradt a tervezettől a tehergépkocsi- és autóbuszjárulék is. A számítottnál nagyobb mértékben nőtt viszont egyebek mellett a vállalati gazdasági munkaközösségeknek és a szakcsoportoknak kifizetett összegeket terhelő úgynevezett ellenértékadó is; ennek összege elérte a 6,9 milliárd forintot. A vám és az importforgalmi adó összege 2,8 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot, s elérte a 32,3 milliárd forintot. A többletet a konvertibilis elszámolású behozatal tervezettet meghaladó növekedésén kívül a forint kétszeri leértékelése és az importilletékek évközi felemelése okozta. A gazdálkodó szervezetek 1987-ben vagyonadóként 19 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe; ez 2,5 milliárd forinttal kisebb az előirányzottnál. A lemaradás a vagyongyarapodás túlbecsülésén kívül azzal is összefügg, hogy néhány vállalat — adósságállományának központi rendezéséhez kapcsolódóan — a vagyonadó megfizetése alól is mentesült (például Lenin Kohászati Művek, Ózdi Kohászati Üzemek, GanzMÁVAG). A felhalmozási adóból származó költségvetési bevétel 12 milliárd forint volt; ez 2 milliárd forinttal kisebb az előirányzottnál. A lemaradás részben a számítottnál nagyobb kedvezmények miatt következett be. Hozzájárult a lemaradáshoz az is, hogy 1987-ben a december havi beruházási teljesítés az előző évekénél nagyobb öszszegű volt, így az adófizetési kötelezettség korábbinál nagyobb hányada húzódott át a következő évre. Társadalombiztosítási járulék címén a vállalatok 106,8 milliárd forintot fizettek be; ez mindössze 500 millió forinttal haladta meg a tervezettet. A kötelezettség a tervezettnél nagyobb bérkiáramláshoz igazodva ennél nagyobb, de a pénzügyi rendezés 1988-ra húzódott át. Az agrártámogatás összege 15,2 milliárd forint volt; ez az előirányzottnál 1,1 milliárd forinttal több. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek árbevétel-növekedése következtében a tervezetthez képest 8%-kal (több mint 400 millió forinttal) nőtt az árkiegészítés. Az előirányzatot mintegy 300 millió forinttal meghaladva nőtt a talaj meszezés támogatására fordított összeg. A mezőgazdasági nagyüzemek a talajsavanyodás megfékezésére, a termőképesség javítása érdekében a vártnál nagyobb mértékben