Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-59 • 1988. évi törvény a közúti közlekedésről

-arjárdáról lelépő gyalogosok veszélye, stb.) ezt megkivánja. A lehuzódásnak mindkét szabályozásban korlátot szabnak az útviszonyok. - A jelenlegi szabályok szerint az irányt változtató jármű nem veszélyeztetheti az azonos irányban vagy szemből közlekedő és irányt nem változtató jármüvet. A javaslat a veszélyeztetés tilalmát itt kevésnek tartja. Aki a közlekedésben résztvesz, a közlekedés többi résztvevőjét semmilyen körülmények között sem veszélyeztetheti. Az irányt változtató járműnek több a kötelezettsége az általános szabály megtartásánál: elsőbbséget kell adnia (7.§ (3) bek.) - A javaslat 8.§-a a KRESZ jelenlegi 63.§-ának a legfontosabb elemeit veszi át, - kiegészítve a közutak és közúti jelzések megrongálásának a tilalmával, valamint az ezekből származó veszélyek jelzésével, illetőleg elhárításával.Emellett olyan kötelezettséget is megállapít, amelyet jelenleg legfeljebb az erkölcsi törvények, az emberi tisztesség követel meg: a közút vagy közúti jelzés olyan megrongálódását, szennyeződését, állapotát, amely baleseti veszélyt jelent, az azt észlelő személynek legalább jeleznie kell a közlekedés többi résztvevője számára. (Az eddigi szabályok ezt csak attól kívánták meg, aki a veszélyhelyzetet előidézte.) A .javaslat 9.-10. §-ához: A javaslat meghatározza a közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat. Ezek egyik része az állami szervek közvetlen tevékenységében valósul meg (9.§ (1) bek.). Másik részében viszont az állami szervek csak azokat a jogi,közgazdasági és hatósági feltételeket teremtik meg, amelyek között a feladatok elvégzése - más szervezetek, személyek tevékenysége révén - biztosított (9.§ (2) bek.). Mindkét feladatcsoportban azonban sajátos állami garanciája van a feladatok teljesítésének. Az állami szerveket feladataik ellátásában társadalmi szervezetek és egyesületek segítik (10.§ (2) és (5) bek.). így például a közúti közlekedés biztonságát szolgáló felvilágosító és propaganda munkában az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, az autósok érdekképviseletében a Magyar Autóklub, a taxisok és a fuvarozók érdekképviseletében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, illetőleg a KIOSZ és helyi szervezetei szerepe meghatározó jelentőségű. A közúti közlekedés állami feladatait ellátó szervezetek munkáját a közlekedési miniszter hangolja össze, egyben ellátja a közúti közlekedés államigazgatási és gazdasági ágazati irányítását is (10.§ (3) és (4) bek.). Az ágazati irányitás tartalmát - általános érvénnyel - más jogszabályok (pl. a 46/1978. (IX.28.) MT számú rendelet) határozzák meg.Ezeket tehát a javaslat az állami feladatok között külön nem részletezi. S m í '5 m '-: í \ '•!: 'sete A i '• ->-• •H"- ? vo y