Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-30&16 Az 5. §-hoz A Be 69. §-ának (1) bekezdése szerint több szakértő is kirendelhető, ha a vizsgálat jellege ezt szükségessé teszi. Ezt a rendelkezést a Javaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján úgy fejleszti tovább, hogy a szakértői csoport igénybevételére ad lehetőséget. Ennek két módja lehetséges. Az egyik az, hogy a hatóság csak a szakértői csoport vezetőjét rendeli ki, és feljogosítja a többi szakértő bevonására. A hatóságnak azonban ismernie kell a csoportba bevont szakértők személyét és feladatait, ezért erről a csoport vezetője tájékoztatja a hatóságot. A hatóságnak joga van a bevonni kívánt szakértő igénybevételét megtiltani. Ha a hatóság ezzel a jogával nem él, a csoport vezetője által bevont szakértő kötelezettségeire és jogaira a Be 72. § -ának a kirendelt szakértőre vonatkozó rendelkezései az irányadók. A szakértői csoport igénybevételének másik módja az, hogy a hatóság több szakértőt rendel ki, és egyben kijelöli a szakértői csoport vezetőjét. A szakértő kizárásának szabályai (Be 71. §) mind a szakértői csoport vezetőjére, mind a csoportba bevont szakértőkre vonatkoznak. A szakértői csoport által adott szakvélemény előterjesztésére a Be 75. §-ának (2) bekezdése az irányadó, ez tehát együttes vélemény és egyesített vélemény formájában is történhet. A 6. §-hoz A Javaslat a Be-t 84/A. § -sal egészíti ki, amely a helyszínelés tartásának feltételét és lefolytatásának alapvető garanciális szabályát tartalmazza. Helyszínelésre akkor kerül sor, ha a hatóság álláspontja szerint szükséges, hogy a terhelt vagy a tanú a bűncselekménnyel összefüggő helyet, cselekményt vagy tárgyi bizonyítási eszközt mutasson meg. Ezt a bizonyítási eszközt a szemlétől az különbözteti meg, hogy helyszínelés esetén a helyet stb. a terhelt, illetve a tanú mutatja meg, míg a szemle alkalmával a hatóság által ismert személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése történik. A helyszínelés csak akkor lehet megbízható tárgyi bizonyítási eszköz, ha az abban közreműködő terhelt, illetve tanú előzetesen nyilatkozik arról, hogy a kérdéses helyet, cselekményt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt milyen körülmények között észlelte, és miből ismerné fel. A közreműködő személy ezirányú kihallgatását a Javaslat kötelezővé teszi. A 7. §-hoz A Javaslat a Be 87. §-a (1) bekezdésének a/ pontját úgy módosítja, hogy a terhelttől a kihallgatás kezdetén nem a személyi igazolványának számát, hanem a személyi számát kell megkérdezni. Ez összhangban van a tanú kihallgatására vonatkozó rendelkezés módosításával (Javaslat 4. §). A 8. §-hoz A bűntetti és a vétségi eljárás elhatárolásának alapja a bűntett-vétség fogalom. Ez azonban jelenleg sem érvényesül töretlenül, mert az öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vétség miatt folytatott eljárásban a bűntetti eljárás szabályait kell alkalmazni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy van számos olyan kisebb tárgyi súlyú bűntett, amelynek a megítélése nem bonyolultabb, mint a vétségeké. Az eljárás egyszerűsítése indokolja a vétségi eljárás alkalmazásának kiterjesztését az olyan bűntettek esetében, amelyeknek a büntetési tétele viszonylag alacsony. A vétségi eljárás alkalmazásának kiterjesztésénél azonban különbséget kell tenni a büntető eljárás szakaszai között. A nyomozás során a vétségi eljárás kiterjesztés garanciális