Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

—2.3* 20 értékű kábítószerrel való elkövetésnek a minősítő körülmények közül elhagyása nem csökkenti a kábítószerrel való visszaélés elleni büntetőjogi védelmet. Ezért a Javaslat ezt a súlyosabban minősítő körülményt mellőzi. A 29. §-hoz 1. A gazdálkodási kötelesség megszegésének a Btk 287. §-a /l/ bekezdésében meghatározott elkövetési magatartása a jogszabályban vagy a jogszabály kibocsátására jogosult szerv rendelkezésében meghatározott kötelesség megszegése. Az utóbbi fordulat azonban nem felel meg a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének. A Javaslat ehelyett az előállításra, stb.-re vonatkozó rendelkezés kibocsátására jogosult szerv által meghatározott kötelesség megszegését teszi elkövetési magatartássá. 2. A Btk 287. §-ának /l/ bekezdése a gazdálkodási kötelesség megszegésének tényállását keretszabállyal állapítja meg. A konkrét kötelességeket a gazdaságigazgatási szabályok írják elő. A törvényi tényállást kitöltő jogszabály nemcsak a Magyar Közlönyben közzétett jogszabály, hanem miniszteri /országos hatáskörű szerv vezetője által kiadott/ utasítás is lehet. A szabályozásnak ez a módja nincs összhangban a büntetőjogi felelősség általános elveivel /a nullum crimen sine lege elvével/, és jogalkalmazási nehézségeket is okoz. A Javaslat ezt az ellentmondást azzal oldja fel, hogy a Btk 287. §-át értelmező rendelkezéssel egészíti ki. E szerint jogszabályban meghatározott kötelességen azt a kötelességet kell érteni, amelynek megszegése a Minisztertanács által kibocsátott jogszabály szerint megvalósítja a gazdálkodási kötelesség megszegésének bűncselekményét. A 30. §-hoz Az üzérkedés szabályozását a Javaslat három vonatkozásban módosítja. 1. A Btk 299. §-ának /l/ bekezdése az üzérkedés elkövetési magatartásának négy változatát határozza meg: a jogosulatlan kereskedelmi tevékenység folytatását, a jogosulatlan vállalkozás fenntartását, az áruval gazdaságilag indokolatlan közbenső kereskedés űzését és az áruval árdrágításra alkalmas más módon üzérkedést. Valamennyi elkövetési magatartás folyamatos jellegű tevékenység, az ítélkezési gyakorlat mégsem egységes abban, hogy az üzérkedés egyetlen cselekménnyel is megvalósulhat-e. Az egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a Javaslat az üzérkedés törvényi tényállását a „folyamatosan" szóval egészíti ki, ez az elkövetési magatartások mindegyikére vonatkozik. 2. Az üzérkedés alapesetét a Btk 299. §-ának /2/ bekezdése két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Az üzérkedés olyan bűncselekmény, amelyet gyakran motivál az elkövető élősdi, munkakerülő életmódja. Ezért indokolt a büntetési tételébe vagylagos büntetésként beiktatni a szigorított javító-nevelő munkát. További vagylagos büntetésként a javító-nevelő munka és a pénzbüntetés felvétele is célszerű. Ez nem jelenti az üzérkedésnek a jelenleginél enyhébb büntetőjogi megítélését, hanem a Javaslatnak azt a törekvését tükrözi, hogy a Btk büntetési tételei reálisak legyenek, és összhangban álljanak a büntetéskiszabási gyakorlattal. 3. Az üzérkedésnek a Btk 299. §-a /l/ bekezdésének a/ pontjában meghatározott elkövetési magatartásai rendszerint azzal valósulnak meg, hogy az elkövető hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végez. Ha az elkövető hatósági engedélyt — a magánkereskedői igazolványt, illetőleg az iparjogosítványt — utóbb megkapja, ez a korábbi magatartásának társadalomra veszélyességét lényegesen csökkenti. A Javaslat ezért a Btk 299. §-át azzal egészíti ki, hogy ha az elkövető a hatósági engedélyt az elsőfokú bíróság érdemi határozatának meghozataláig megkapja, a büntetés korlátlanul enyhíthető /Btk 87. § /4/ bek./, különös méltánylást érdemlő esetben pedig a büntetés kiszabása mellőzhető.